Maximum 100 pont szerezhető a mesterképzés felvételijében

A mesterképzésre jelentkezők pontszámítási módszere eltér az alapképzésben használatos 480 pontos értékelési rendszertől. Az MA/MSc képzésre jelentkezők felvételéről meghatározott keretfeltételeknek megfelelően ugyan, de az intézmények saját hatáskörben döntenek. Ilyen módon az intézmény dönti el, hogy szóbeli, írásbeli, avagy mindkét formában vizsgáztat-e, illetve, hogy milyen teljesítményért ad többletpontot - közölte az Edupress megkeresésére az Országos Felsőoktatási Információs Központ.

  • Edupress
A kormányrendeletben meghatározott keretfeltételek szerint a mesterképzésekre felvételizőket egy 100 pontos rendszerben kell értékelni, az értékelés módja, illetve a követelmények felállítása, meghatározása intézményi hatáskör. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező melyik intézményben szerezte korábban végzettségét igazoló oklevelét. A 100 pontos rendszerben az intézmények maximum 10 pontot adhatnak előnyben részesítés címén. Előnyben részesítés címén az intézmények kötelesek többletpontot adni a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékkal élőknek, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek, illetve a gyermekgondozásban részt vevőknek, az előnyben részesítés jogcímén járó többletpontok mértékének meghatározása azonban szintén intézményi hatáskör, így érdemes tájékozódni az egyes intézményekben és szakokon nyerhető pontokról. Az egyéb jogcímeken megállapított többletpontokról és azok mértékéről az intézmények maguk döntenek.

A leggyakrabban felsőfokú OKJ-s végzettségért, nyelvtudásért, a már megszerzett oklevél minősítéséért, OTDK-n vagy TDK-n elért helyezésért, illetve valamilyen szakmai tevékenységért adnak többletpont, előfordul azonban az is, hogy kiemelkedő sportteljesítményt vagy demonstrátori munkakört honorálnak az intézmények többletponttal. A legtöbb intézmény esetében a többletpontok mértéke maximum 10 pont, amelyben az előnyben részesítés címén járó pontok is benne foglaltatnak, de némely intézményben ennél magasabb pontszám is elnyerhető a korábban szerzett jó teljesítménnyel. Az ELTE-n például 25 többletpontot kaphatnak a felvételizők, a Nyugat-magyarországi Egyetem bizonyos karain pedig 20 pont a maximálisan elnyerhető többletpontok száma.

A tanári mesterképzésre jelentkezők közül azoknak, akiknek felvételük után második tanári szakképzettséget is választaniuk kell, tehát azoknak, akik közismereti tárgyat oktató tanárnak készülnek, a jelentkezési laphoz külön csatolniuk kell egy, a www.felvi.hu oldalon elérhető Kérvénytárból letölthető nyilatkozatot, amelyben feltüntetik, hogy mely szakképzettséget kívánják választani. Az intézmény ugyanis ennek ismeretében állítja össze a gyakorlati vizsgák listáját. Amennyiben a jelentkező több szakképzettséget is megjelölhet, azokat rangsorolnia kell és minden alkalmassági vizsgán részt kell vennie. Azon mesterképzésre jelentkezőknek, akik 2009 júniusában szerzik meg az alapképzés elvégzését igazoló oklevelüket, legkésőbb július 9-éig csatolniuk kell jelentkezési lapjukhoz a megszerzett végzettséget igazoló oklevél fénymásolatát. Ha a fenti időpontig a dokumentum nem kerül kiállításra, akkor a felsőoktatási intézmény azon igazolását kell benyújtaniuk, miszerint a jelentkező záróvizsgáit teljesítette, rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsgával, vagyis az oklevél kiállítása folyamatban van. Ez az igazolás szintén letölthető a Felvi Kérvénytárából.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.