Maximum 100 pont szerezhető a mesterképzés felvételijében

A mesterképzésre jelentkezők pontszámítási módszere eltér az alapképzésben használatos 480 pontos értékelési rendszertől. Az MA/MSc képzésre jelentkezők felvételéről meghatározott keretfeltételeknek megfelelően ugyan, de az intézmények saját hatáskörben döntenek. Ilyen módon az intézmény dönti el, hogy szóbeli, írásbeli, avagy mindkét formában vizsgáztat-e, illetve, hogy milyen teljesítményért ad többletpontot - közölte az Edupress megkeresésére az Országos Felsőoktatási Információs Központ.

  • Edupress
A kormányrendeletben meghatározott keretfeltételek szerint a mesterképzésekre felvételizőket egy 100 pontos rendszerben kell értékelni, az értékelés módja, illetve a követelmények felállítása, meghatározása intézményi hatáskör. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező melyik intézményben szerezte korábban végzettségét igazoló oklevelét. A 100 pontos rendszerben az intézmények maximum 10 pontot adhatnak előnyben részesítés címén. Előnyben részesítés címén az intézmények kötelesek többletpontot adni a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékkal élőknek, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek, illetve a gyermekgondozásban részt vevőknek, az előnyben részesítés jogcímén járó többletpontok mértékének meghatározása azonban szintén intézményi hatáskör, így érdemes tájékozódni az egyes intézményekben és szakokon nyerhető pontokról. Az egyéb jogcímeken megállapított többletpontokról és azok mértékéről az intézmények maguk döntenek.

A leggyakrabban felsőfokú OKJ-s végzettségért, nyelvtudásért, a már megszerzett oklevél minősítéséért, OTDK-n vagy TDK-n elért helyezésért, illetve valamilyen szakmai tevékenységért adnak többletpont, előfordul azonban az is, hogy kiemelkedő sportteljesítményt vagy demonstrátori munkakört honorálnak az intézmények többletponttal. A legtöbb intézmény esetében a többletpontok mértéke maximum 10 pont, amelyben az előnyben részesítés címén járó pontok is benne foglaltatnak, de némely intézményben ennél magasabb pontszám is elnyerhető a korábban szerzett jó teljesítménnyel. Az ELTE-n például 25 többletpontot kaphatnak a felvételizők, a Nyugat-magyarországi Egyetem bizonyos karain pedig 20 pont a maximálisan elnyerhető többletpontok száma.

A tanári mesterképzésre jelentkezők közül azoknak, akiknek felvételük után második tanári szakképzettséget is választaniuk kell, tehát azoknak, akik közismereti tárgyat oktató tanárnak készülnek, a jelentkezési laphoz külön csatolniuk kell egy, a www.felvi.hu oldalon elérhető Kérvénytárból letölthető nyilatkozatot, amelyben feltüntetik, hogy mely szakképzettséget kívánják választani. Az intézmény ugyanis ennek ismeretében állítja össze a gyakorlati vizsgák listáját. Amennyiben a jelentkező több szakképzettséget is megjelölhet, azokat rangsorolnia kell és minden alkalmassági vizsgán részt kell vennie. Azon mesterképzésre jelentkezőknek, akik 2009 júniusában szerzik meg az alapképzés elvégzését igazoló oklevelüket, legkésőbb július 9-éig csatolniuk kell jelentkezési lapjukhoz a megszerzett végzettséget igazoló oklevél fénymásolatát. Ha a fenti időpontig a dokumentum nem kerül kiállításra, akkor a felsőoktatási intézmény azon igazolását kell benyújtaniuk, miszerint a jelentkező záróvizsgáit teljesítette, rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsgával, vagyis az oklevél kiállítása folyamatban van. Ez az igazolás szintén letölthető a Felvi Kérvénytárából.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.