13 diákot lőtt le egy ámokfutó egy amerikai főiskolán

Tizenhárom diákot ölt meg és legkevesebb húszat megsebesített az a fegyveres, aki csütörtökön nyitott tüzet az oregoni Umpqua Városi Főiskolán.

  • eduline/mti
NBC News

Vérengzésbe kezdett az oregoni Umpqua Városi Főiskolán egy huszonéves férfi, aki 13 diákot ölt meg és több mint 20 másikat megsebesített. Egy szemtanú elmondta, a fiú belőtt a tanterembe, a padlóra fektetett mindenkit, majd egyenként felszólította őket, álljanak fel és mondják el, milyen vallásúak. Ezután tüzet nyitott. Az nem derült ki még, hogy milyen vallásúakat ölt meg.

A támadó a kiérkező rendőrökkel tűzharcba került és életét vesztette. Négy fegyvert találtak nála. Később a hatóságok a 26 éves Chris Harper Mercerként azonosították.

A The Daily Beast című online magazin úgy értesült, hogy Harper Mercer internetes bejegyzéseiben megvetését fejezte ki az intézményes vallással szemben, konzervatív republikánusként jellemezte magát és az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terrorszervezet szimpatizánsának mutatkozott. Emellett rokonszenvét fejezte ki Vester Flanagan iránt, aki augusztus végén élő adásban agyonlőtt két roanoke-i tévést és a gyilkosságról maga is felvételt készített.

"Úgy tűnik, minél több embert öl meg valaki, annál inkább reflektorfénybe kerül" - írta Harper Mercer, akinek a lövöldözés óta több oldalt is létrehoztak a Facebookon. Megtalálták egy internetes párkereső oldalon is, amiből kiderül, kedvenc elfoglaltsága a "zombik gyilkolása" volt és még mindig a szüleivel élt.

A fegyveres támadás áldozatainak számát kezdetben 15-re tették, az állami főügyész később is 13 halálos áldozatról beszélt, a helyi seriff legfrissebb nyilatkozatában ugyanakkor hét sebesültet és tíz halottat említett. Egyes jelentések szerint kilenc áldozatról van szó, a tizedik a támadó, aki tűzharcba keveredett a rendőrökkel, és életét vesztette.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.