A Magyar Nemzeti Bank alapítványai által megtámogatott kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem fejlesztésére rengeteg pénzt szánnak, ami a tanaik terjesztését szolgálja majd.
Kecskeméten, az egykori kórház területén, több mint 12 milliárd forintos felsőoktatási projekt kezdődik. A város komplex fejlesztési tervével összhangban, 2018 tavaszára a Gazdaságtudományi Karnak is helyet adó, új Campus komplexummal bővül a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem - írja az egyetem közleménye.
A város "Nyugati-kapu" fejlesztési övezetében több mint 30 ezer négyzetméteren öt épület: oktatási, igazgatási-adminisztrációs, tudástár-könyvtár, kollégium és multikulturális központ is épül.
A beruházás volumene nem véletlen, az eddigi források elköltése is sajátos. Lentner Csaba, az egyetemet pártoló egyik MNB-alapítvány kuratóriumi tagja a közelmúltba fejtette ki, hogy olyan szellemi és tudományos műhelyeket próbálnak létrehozni, melyek szembemenve a gazdaságtudomány számos alapvetésével a Matolcsy-féle elképzelések terjesztésére lesz hivatott.
Az MNB és a Matolcsy-rokonság terjeszkedése maga alá gyűrte Kecskemétet: A Matolcsy által felügyelt alapítványok hatalmas mennyiségű közpént csatornáztak a Matolcsy-unokatestvér feleségének városába. Az unokatstvért pedig a milliárdos költségvetésű kecskeméti képzési központ vezetője lett. Kancellárt is a polgármesteri hivatalból kapott az új egyetem, a jelenlegi rektor pedig az MNB egyik alapítványának kuratóriumi tagja.
Brutális összegből fejlesztik Mocsai Lajos egyetemét
A Testnevelési Egyetembe több mint 44 milliárd forintot csatornáz be a kormány, melyből számos sportlétesítmény és oktatási részleg is épül. Rengeteg pénzt különítettek el a TE campusának bővítésére és fejlesztésére: tavaly már döntött a kormány 36,8 milliárd forint biztosításáról, amivel felvásárolhattak számos területet az intézmény Csörsz és Alkotás utcai terjeszkedéséhez, ezt ugyan hatályon kívül helyezték, ám egy friss döntés értelmében már emelt összeget, 44,3 millárd forintot fordítanak az építkezésekre és fejlesztésekre - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
