A Magyar Nemzeti Bank alapítványai által megtámogatott kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem fejlesztésére rengeteg pénzt szánnak, ami a tanaik terjesztését szolgálja majd.
Kecskeméten, az egykori kórház területén, több mint 12 milliárd forintos felsőoktatási projekt kezdődik. A város komplex fejlesztési tervével összhangban, 2018 tavaszára a Gazdaságtudományi Karnak is helyet adó, új Campus komplexummal bővül a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem - írja az egyetem közleménye.
A város "Nyugati-kapu" fejlesztési övezetében több mint 30 ezer négyzetméteren öt épület: oktatási, igazgatási-adminisztrációs, tudástár-könyvtár, kollégium és multikulturális központ is épül.
A beruházás volumene nem véletlen, az eddigi források elköltése is sajátos. Lentner Csaba, az egyetemet pártoló egyik MNB-alapítvány kuratóriumi tagja a közelmúltba fejtette ki, hogy olyan szellemi és tudományos műhelyeket próbálnak létrehozni, melyek szembemenve a gazdaságtudomány számos alapvetésével a Matolcsy-féle elképzelések terjesztésére lesz hivatott.
Az MNB és a Matolcsy-rokonság terjeszkedése maga alá gyűrte Kecskemétet: A Matolcsy által felügyelt alapítványok hatalmas mennyiségű közpént csatornáztak a Matolcsy-unokatestvér feleségének városába. Az unokatstvért pedig a milliárdos költségvetésű kecskeméti képzési központ vezetője lett. Kancellárt is a polgármesteri hivatalból kapott az új egyetem, a jelenlegi rektor pedig az MNB egyik alapítványának kuratóriumi tagja.
Brutális összegből fejlesztik Mocsai Lajos egyetemét
A Testnevelési Egyetembe több mint 44 milliárd forintot csatornáz be a kormány, melyből számos sportlétesítmény és oktatási részleg is épül. Rengeteg pénzt különítettek el a TE campusának bővítésére és fejlesztésére: tavaly már döntött a kormány 36,8 milliárd forint biztosításáról, amivel felvásárolhattak számos területet az intézmény Csörsz és Alkotás utcai terjeszkedéséhez, ezt ugyan hatályon kívül helyezték, ám egy friss döntés értelmében már emelt összeget, 44,3 millárd forintot fordítanak az építkezésekre és fejlesztésekre - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
