Miként tanul szépírást egy jogász, hogy még "diákévei" alatt sikeres regényt írjon? Miért dönt egy gyártásvezető a filmes szakma mellett a jogi pálya helyett, hogy aztán egy Oscar-díjas film elkészítésében vegyen részt? A felvételi időszak környékén gyakran felmerül a kérdés, hogy a felsőoktatás helyett, esetleg mellett mennyire hasznosan lehet felkészülni egy-egy pályára, és mit tudnak ehhez hozzátenni azok a magániskolák, amik ilyen spcifikus, gyakorlati tudást ígérnek. Interjúalanyaink közt van több filmes, stylist és író is, a közös bennük, hogy sikeresek, és a Werk Akadémián végzett tanulmányaik is hozzájárultak ehhez.
Diploma előtt, közben, vagy helyett?
Molnár Dániel, az Oscar-díjas Mindenki című film gyártásvezetője a werkes filmes képzése előtt és után is szerzett egy-egy diplomát. A Werken gyártási ismereteket és rendezői ismereteket tanult. Kötter Tamás író jogi diplomával a zsebében vágott neki szépírói képzésnek, Gárgyán Eszter gyártásvezető (Saul fia, Tiszta szívvel) pedig a jogi egyetemi tanulmányok mellett szakított időt produceri/gyártásvezetői tanulmányaira. Gál Sándor filmes rendező (Lépj tovább) gazdasági-, Paksi Éva stylist pedig társadalomtudományi tanulmányai után iratkozott be a Werkre, hogy jelenlegi szakmájában képezze magát.
Gyakorlati tudás
"Döntésemet leginkább a szakma iránti kíváncsiságommal tudom indokolni. Úgy gondolom a Werk Akadémia volt a legmegfelelőbb hely számomra, hogy betekintést nyerhessek egy gyakorlatorientált rendszerbe" - árulta el Paksi Éva, aki óraadóként jelenleg oktat is a Werken. Gárgyán Eszter azt emelte ki, hogy már a képzés második évfolyamán több kisfilmet készítettek, ami gyakorlatot és ismertséget adott neki, ami után nem is volt kérdés, hogy a jog helyett a filmes pályát választja.
Kötter Tamás a tanárokkal való együttműködést emelte ki. Az első félévben Cserna-Szabó András segítette a Werken, akivel egész félév alatt egyetlen novellán dolgoztak, ami végül olyan jól sikerült, hogy a Forrás című folyóiratban meg is jelenhetett. A következő félévben Márton László volt Kötter mentora, aki még éjszaka is válaszolt, ha kérdés merült fel. Ebben az időszakban született egyébként Kötter egyik legismertebb regénye, a Rablóhalak. Az író elmondása szerint irodalmi alap nélkül került be az akadémiára, ahol hatodmagával olyan gyakorlati ismereteket kapott, mint hogy miként kell behozni a regénybe egy új karaktert, mindezt tapasztalt irodalmi személyiségektől.
Az ismertség gyakran legalább annyira fontos, mint a tudás
"A siker nem garancia semmire és sosem tudni, hogy ha vége egy projektnek, mikor hívják újra dolgozni, ezért nagyon fontosak a kapcsolatok" - vázolja Molnár Dániel, hogy a filmes szakmában mennyire lényeges az ismertség. Ezekre szerinte a forgatásokon leginkább a filmes iskolában lehet szert tenni, ahonnan a szakma későbbi képviselői kerülnek ki. Gárgyán Eszter is kiemeli az akadémián készített gyakorlati munkák által szerzett ismertségét, ami sokat segített neki a későbbiekben.
Hogy ezek a kapcsolatok mennyire fontosak, főleg filmes interjúalanyaink hangsúlyozták ki. "A kapcsolatok mindig sokat számítanak. Nagyon sokat" - emelte ki Gál Sándor, bár hozzátette, hogy csak azzal még nem sokra lehet menni. "Szerintem a kapcsolatépítést két irányból kell megközelíteni. Az egyik oldalon azokat kell keresni, akiktől tanulhatsz, a másikon pedig azokat, akikkel tanulhatsz" - mondta.
Honnan jött az ötlet?
"Vannak olyanok, akiknek határozott céljaik, elképzeléseik vannak arról, hogy mit szeretnének elérni, a másik oldalon pedig azok állnak, akik valamilyen oknál fogva bekerültek egy képzési rendszerbe és menet közben jönnek rá, hogy mégsem nekik való. Úgy gondolom, hogy bárhova is jelentkezel, az a lényeg, hogy saját magadból mennyit hozol ki" - vallja Gál Sándor, aki tudatosan keresett képzést ahhoz, hogy vágási ismereteit fejlessze. Kötter Tamás sem hirtelen ötlettől vezérelve kötött ki a Werk képzésén, hiszen korábban is próbálkozott írásall, igaz amatőr szinten. Paksi Éva nemezetközi tanulmányok szakon végzett, ezután szakmai kíváncsiság vezette, amikor beiratkozott az akadémiára, hogy stylist lehessen.Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
