Diploma mellé, vagy csak "magában": ilyen képzéssel is lehetsz sikeres

Miként tanul szépírást egy jogász, hogy még "diákévei" alatt sikeres regényt írjon? Miért dönt egy gyártásvezető a filmes szakma mellett a jogi pálya helyett, hogy aztán egy Oscar-díjas film elkészítésében vegyen részt? A felvételi időszak környékén gyakran felmerül a kérdés, hogy a felsőoktatás helyett, esetleg mellett mennyire hasznosan lehet felkészülni egy-egy pályára, és mit tudnak ehhez hozzátenni azok a magániskolák, amik ilyen spcifikus, gyakorlati tudást ígérnek. Interjúalanyaink közt van több filmes, stylist és író is, a közös bennük, hogy sikeresek, és a Werk Akadémián végzett tanulmányaik is hozzájárultak ehhez.

  • Eduline

Diploma előtt, közben, vagy helyett?

Molnár Dániel, az Oscar-díjas Mindenki című film gyártásvezetője a werkes filmes képzése előtt és után is szerzett egy-egy diplomát. A Werken gyártási ismereteket és rendezői ismereteket tanult. Kötter Tamás író jogi diplomával a zsebében vágott neki szépírói képzésnek, Gárgyán Eszter gyártásvezető (Saul fia, Tiszta szívvel) pedig a jogi egyetemi tanulmányok mellett szakított időt produceri/gyártásvezetői tanulmányaira. Gál Sándor filmes rendező (Lépj tovább) gazdasági-, Paksi Éva stylist pedig társadalomtudományi tanulmányai után iratkozott be a Werkre, hogy jelenlegi szakmájában képezze magát.

Gyakorlati tudás

"Döntésemet leginkább a szakma iránti kíváncsiságommal tudom indokolni. Úgy gondolom a Werk Akadémia volt a legmegfelelőbb hely számomra, hogy betekintést nyerhessek egy gyakorlatorientált rendszerbe" - árulta el Paksi Éva, aki óraadóként jelenleg oktat is a Werken. Gárgyán Eszter azt emelte ki, hogy már a képzés második évfolyamán több kisfilmet készítettek, ami gyakorlatot és ismertséget adott neki, ami után nem is volt kérdés, hogy a jog helyett a filmes pályát választja.

Kötter Tamás a tanárokkal való együttműködést emelte ki. Az első félévben Cserna-Szabó András segítette a Werken, akivel egész félév alatt egyetlen novellán dolgoztak, ami végül olyan jól sikerült, hogy a Forrás című folyóiratban meg is jelenhetett. A következő félévben Márton László volt Kötter mentora, aki még éjszaka is válaszolt, ha kérdés merült fel. Ebben az időszakban született egyébként Kötter egyik legismertebb regénye, a Rablóhalak. Az író elmondása szerint irodalmi alap nélkül került be az akadémiára, ahol hatodmagával olyan gyakorlati ismereteket kapott, mint hogy miként kell behozni a regénybe egy új karaktert, mindezt tapasztalt irodalmi személyiségektől.

Az ismertség gyakran legalább annyira fontos, mint a tudás

"A siker nem garancia semmire és sosem tudni, hogy ha vége egy projektnek, mikor hívják újra dolgozni, ezért nagyon fontosak a kapcsolatok" - vázolja Molnár Dániel, hogy a filmes szakmában mennyire lényeges az ismertség. Ezekre szerinte a forgatásokon leginkább a filmes iskolában lehet szert tenni, ahonnan a szakma későbbi képviselői kerülnek ki. Gárgyán Eszter is kiemeli az akadémián készített gyakorlati munkák által szerzett ismertségét, ami sokat segített neki a későbbiekben.

Hogy ezek a kapcsolatok mennyire fontosak, főleg filmes interjúalanyaink hangsúlyozták ki. "A kapcsolatok mindig sokat számítanak. Nagyon sokat" - emelte ki Gál Sándor, bár hozzátette, hogy csak azzal még nem sokra lehet menni. "Szerintem a kapcsolatépítést két irányból kell megközelíteni. Az egyik oldalon azokat kell keresni, akiktől tanulhatsz, a másikon pedig azokat, akikkel tanulhatsz" - mondta.

Honnan jött az ötlet?

"Vannak olyanok, akiknek határozott céljaik, elképzeléseik vannak arról, hogy mit szeretnének elérni, a másik oldalon pedig azok állnak, akik valamilyen oknál fogva bekerültek egy képzési rendszerbe és menet közben jönnek rá, hogy mégsem nekik való. Úgy gondolom, hogy bárhova is jelentkezel, az a lényeg, hogy saját magadból mennyit hozol ki" - vallja Gál Sándor, aki tudatosan keresett képzést ahhoz, hogy vágási ismereteit fejlessze. Kötter Tamás sem hirtelen ötlettől vezérelve kötött ki a Werk képzésén, hiszen korábban is próbálkozott írásall, igaz amatőr szinten. Paksi Éva nemezetközi tanulmányok szakon végzett, ezután szakmai kíváncsiság vezette, amikor beiratkozott az akadémiára, hogy stylist lehessen.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.