Így alakítják át a szakképzést: kik döntenek majd arról, milyen képzésre van szükség?

Húsz ágazati készségtanács méri majd fel, hogy milyen képzésekre van szükség - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

  • Eduline
túry

Megkezdődött a szakképzési rendszer átalakítása, amellyel párhuzamosan elindult az ágazati készségtanácsok megalakulása is – mondta a Magyar Időknek Parragh László.

A kamara elnöke elmondta, a húsz ágazati készségtanács feladata, hogy az adott ágazatban és az adott régióban felmérje, hogy milyen képzésre, milyen szakemberekre van szükség. Ebbe a feladatba beletartozik a tananyag összeállítása, továbbá a tanácsban részt vevő vállalatok segítenek a gyakorlati tudás elsajátításában is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott vállalkozás a rendelkezésre álló eszközeivel nyújt szakmai gyakorlatot, emellett a szakképzési centrumokban meglévő képzőhelyeket is igénybe vehetik. Abban az esetben, ha egy adott ágazatban szükséges technológiát az adott cégnél nem alkalmazzák, annak használatát a szakképzési centrumban továbbra is el lehet sajátítani.

Parragh László büszke arra, hogy 15 évre vitte volna le a tankötelezettségi korhatárt

„Készséggel elismerem, ebben a kormányban tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lennei, annak a szakács szakmát kell megtanulni" - ezt mondta a szakiskolai közismereti tárgyak leépítéséről a 168 Órának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a PISA-jelentés ugyanazt mondja, amitő.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.