A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint a szakképzésnek a valós gazdasági igényeket kell szolgálnia.
Pölöskei Gáborné pénteken Debrecenben, a digitális szakképzési konferencián Az ipar és az oktatás együttműködése a digitalizálódó szakképzésben címmel tartott nyitóelőadásában azt mondta: Magyarország az ipar 4.0 stratégiával megalapozta az összehangolt tervezés lehetőségét a képzés területén is. "Ami kihívás a gazdaság számára, egyre inkább kihívás az oktatás számára is: képzett munkaerőre van szükség" - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Pölöskei Gáborné szerint "soha nem volt ennyire pozícionált a szakképzés és a felnőttoktatás, mint most, amikor olyan humán erőforrást kell biztosítani, ami nélkül a gazdaság nem tud fejlődni". Beszélt arról, hogy új munkaformák jelennek meg, amire úgy lehet felkészülni, ha szélesebb alapokra helyezik az oktatást, a képzést, a képességek átadását.
Az intézkedések között említette az ágazati készségtanácsok megalakítását, a minőségi technikusképzés bevezetését, a kötelező vállalati helyszíni továbbképzéseket, a gazdálkodók bevonását a képzésbe, illetve a tanulók bevonását a termelési folyamatokba. Utóbbi érdekében ágazati képzőközpontokat alakítanak ki.
Szükségesnek nevezte a helyettes államtitkár a duális képzés bővítését, amiben jelenleg középfokon 50 ezer diák vesz részt. Jó lenne, ha a nagyvállatok mellett egyre több kis- és közepes vállalkozás (kkv) is segítené a képzést - fűzte hozzá.
Pölöskei Gáborné felsorolása szerint fejleszteni kell a képzési tartalmakat (korszerű tankönyvek, digitális tartalmak, alap OKJ kialakítása), rugalmasabbá kell tenni a felnőttképzést (rövidebb, a vállalati igényekre gyorsan reagáló képzés), ki kell alakítani a munkaerő-előrejelző rendszert (online, naprakész információs bank létrehozása), és pályaorientációs portál fejlesztésével is vonzóvá kell tenni a szakképzést.
Megint elmondták: a gazdaság igénye a döntő, ha az oktatásról van szó
A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatást és a szakképzést, a további fejlődéshez pedig elengedhetetlen a szakképzett munkaerő megléte - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Cegléden. Pölöskei Gáborné a Ceglédi Tankerületi Központ, a Ceglédi Szakképzési Centrum és a Neumann János Egyetem által szervezett, Neumann-galaxis című szakmai konferencián kiemelte a digitális oktatás fontosságát a szakképzésben és a felnőttképzésben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
