Erről biztosan nem olvashattok a történelemkönyvekben

Mikor pusztította el a Vezúz kitörése az ókori római romvárost?

  • Eduline
MTI/EPA/Ciro Fusco

Az eddigi álláspont az volt, hogy augusztus 24-én történt a vulkánkitörés. Plinius leveleit pedig azért tekintették eddig elsődleges forrásnak, mert a szerző szemtanúként hivatkozik magára. Pompeii-ben egy újonnan felfedezett felirat viszont arra utal, hogy a várost a Vezúv i.sz. 79-ben nem augusztus 24-én, hanem valamikor október 17-e után pusztította el - írja a BBC.

Ezen felül mások is azt bizonyítják, hogy a katasztrófa nem nyár végén, hanem inkább az ősz közepén történt. Ilyenek például az őszi gyümölcsök nyomai, amiket az elhamvadt fák ágán találtak a tudósok.

És miért ez a sok találgatás?

A szövegek fordításokban és átiratokban maradtak meg – ezekben pedig többféle dátum szerepel augusztustól novemberig. Ezek közül eddig az augusztusit fogadták el a legvalószínűbbnek.

A szakértők úgy gondolják, hogy a sokféle dátumot és találgatást az is okozhatta, hogy a régi római és a modern naptár eltér egymástól.

Kétperces történelmi kvíz: jól mennek az évszámok?

Lássuk, mennyire vagytok képben a történelmi évszámokkal. Ezeket az eseményeket is ismeritek. Teszteljétek a tudásotokat ezzel a kvízzel.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.