Erről biztosan nem olvashattok a történelemkönyvekben

Mikor pusztította el a Vezúz kitörése az ókori római romvárost?

  • Eduline
MTI/EPA/Ciro Fusco

Az eddigi álláspont az volt, hogy augusztus 24-én történt a vulkánkitörés. Plinius leveleit pedig azért tekintették eddig elsődleges forrásnak, mert a szerző szemtanúként hivatkozik magára. Pompeii-ben egy újonnan felfedezett felirat viszont arra utal, hogy a várost a Vezúv i.sz. 79-ben nem augusztus 24-én, hanem valamikor október 17-e után pusztította el - írja a BBC.

Ezen felül mások is azt bizonyítják, hogy a katasztrófa nem nyár végén, hanem inkább az ősz közepén történt. Ilyenek például az őszi gyümölcsök nyomai, amiket az elhamvadt fák ágán találtak a tudósok.

És miért ez a sok találgatás?

A szövegek fordításokban és átiratokban maradtak meg – ezekben pedig többféle dátum szerepel augusztustól novemberig. Ezek közül eddig az augusztusit fogadták el a legvalószínűbbnek.

A szakértők úgy gondolják, hogy a sokféle dátumot és találgatást az is okozhatta, hogy a régi római és a modern naptár eltér egymástól.

Kétperces történelmi kvíz: jól mennek az évszámok?

Lássuk, mennyire vagytok képben a történelmi évszámokkal. Ezeket az eseményeket is ismeritek. Teszteljétek a tudásotokat ezzel a kvízzel.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna