Erről biztosan nem olvashattok a történelemkönyvekben

Mikor pusztította el a Vezúz kitörése az ókori római romvárost?

  • Eduline
MTI/EPA/Ciro Fusco

Az eddigi álláspont az volt, hogy augusztus 24-én történt a vulkánkitörés. Plinius leveleit pedig azért tekintették eddig elsődleges forrásnak, mert a szerző szemtanúként hivatkozik magára. Pompeii-ben egy újonnan felfedezett felirat viszont arra utal, hogy a várost a Vezúv i.sz. 79-ben nem augusztus 24-én, hanem valamikor október 17-e után pusztította el - írja a BBC.

Ezen felül mások is azt bizonyítják, hogy a katasztrófa nem nyár végén, hanem inkább az ősz közepén történt. Ilyenek például az őszi gyümölcsök nyomai, amiket az elhamvadt fák ágán találtak a tudósok.

És miért ez a sok találgatás?

A szövegek fordításokban és átiratokban maradtak meg – ezekben pedig többféle dátum szerepel augusztustól novemberig. Ezek közül eddig az augusztusit fogadták el a legvalószínűbbnek.

A szakértők úgy gondolják, hogy a sokféle dátumot és találgatást az is okozhatta, hogy a régi római és a modern naptár eltér egymástól.

Kétperces történelmi kvíz: jól mennek az évszámok?

Lássuk, mennyire vagytok képben a történelmi évszámokkal. Ezeket az eseményeket is ismeritek. Teszteljétek a tudásotokat ezzel a kvízzel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.