Hány percet tölt könyvolvasással az átlagos magyar?

Naponta tíz percet töltenek átlagosan könyvolvasással a magyarok – derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből.

  • Eduline
pixabay.com

Ez nagyon kevésnek tűnik, de még így is Európa egyik legjobb adata a mienk (igaz, a felmérést nem a teljes EU-ban végezték el, csak 15 tagállamban). A legtöbbet az észtek olvasnak, napi 13 percet, majd a finnek és a lengyelek következnek 12-12 perccel, utánuk jönnek a magyarok. A legkevesebbet a felmérés résztvevői közül a franciák olvasnak könyvet, napi átlagban alig két percet - írja a hvg.hu.

Igaz, azt a magyaroknak csak a 10 százaléka mondta, hogy rendszeresen vesz a kezébe könyvet, ezzel pedig már csak a középmezőnyben állunk. A legtöbb rendszeres olvasót a finnek, a lengyelek és az észtek között találták, míg a lista alján a franciák, a románok és az osztrákok állnak.

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.

Zseniális ötlet: kidobott könyvekből nyitottak könyvtárat

A török főváros, Ankara kukásai nem hagyják veszni a kidobott könyveket: összegyűjtik azokat, saját könyvtárat nyitottak. Eddig mintegy 4700 kötetet gyűjtöttek - írja a hvg.hu a Spiegel cikke alapján. Emirali Urtekin, a könyvtár vezetője elmondta, új életet adtak így a kidobott könyveknek, az ötlet pedig onnan jött, hogy azon gondolkoztak, mit csinálhatnának még a munkájuk mellett.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu