Hány percet tölt könyvolvasással az átlagos magyar?

Naponta tíz percet töltenek átlagosan könyvolvasással a magyarok – derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből.

  • Eduline
pixabay.com

Ez nagyon kevésnek tűnik, de még így is Európa egyik legjobb adata a mienk (igaz, a felmérést nem a teljes EU-ban végezték el, csak 15 tagállamban). A legtöbbet az észtek olvasnak, napi 13 percet, majd a finnek és a lengyelek következnek 12-12 perccel, utánuk jönnek a magyarok. A legkevesebbet a felmérés résztvevői közül a franciák olvasnak könyvet, napi átlagban alig két percet - írja a hvg.hu.

Igaz, azt a magyaroknak csak a 10 százaléka mondta, hogy rendszeresen vesz a kezébe könyvet, ezzel pedig már csak a középmezőnyben állunk. A legtöbb rendszeres olvasót a finnek, a lengyelek és az észtek között találták, míg a lista alján a franciák, a románok és az osztrákok állnak.

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.

Zseniális ötlet: kidobott könyvekből nyitottak könyvtárat

A török főváros, Ankara kukásai nem hagyják veszni a kidobott könyveket: összegyűjtik azokat, saját könyvtárat nyitottak. Eddig mintegy 4700 kötetet gyűjtöttek - írja a hvg.hu a Spiegel cikke alapján. Emirali Urtekin, a könyvtár vezetője elmondta, új életet adtak így a kidobott könyveknek, az ötlet pedig onnan jött, hogy azon gondolkoztak, mit csinálhatnának még a munkájuk mellett.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna