Hány percet tölt könyvolvasással az átlagos magyar?

Naponta tíz percet töltenek átlagosan könyvolvasással a magyarok – derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből.

  • Eduline
pixabay.com

Ez nagyon kevésnek tűnik, de még így is Európa egyik legjobb adata a mienk (igaz, a felmérést nem a teljes EU-ban végezték el, csak 15 tagállamban). A legtöbbet az észtek olvasnak, napi 13 percet, majd a finnek és a lengyelek következnek 12-12 perccel, utánuk jönnek a magyarok. A legkevesebbet a felmérés résztvevői közül a franciák olvasnak könyvet, napi átlagban alig két percet - írja a hvg.hu.

Igaz, azt a magyaroknak csak a 10 százaléka mondta, hogy rendszeresen vesz a kezébe könyvet, ezzel pedig már csak a középmezőnyben állunk. A legtöbb rendszeres olvasót a finnek, a lengyelek és az észtek között találták, míg a lista alján a franciák, a románok és az osztrákok állnak.

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző”

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük – véli Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki az Eduline-nak adott interjúban többek között arról is beszélt, milyen kihívásokkal néz szembe az a szakgimnáziumi tanár, akinek a fél osztálya funkcionális analfabétaként érkezik az általános iskolából. Miért nem ördögtől való dolog, ha a szakgimnazisták az Antigoné helyett vámpírregényeket vagy fantasyt olvasnak? És miért nem szeretik már a diákok a Bánk bánt és Az ember tragédiáját?

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.