Hány percet tölt könyvolvasással az átlagos magyar?

Naponta tíz percet töltenek átlagosan könyvolvasással a magyarok – derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből.

  • Eduline
pixabay.com

Ez nagyon kevésnek tűnik, de még így is Európa egyik legjobb adata a mienk (igaz, a felmérést nem a teljes EU-ban végezték el, csak 15 tagállamban). A legtöbbet az észtek olvasnak, napi 13 percet, majd a finnek és a lengyelek következnek 12-12 perccel, utánuk jönnek a magyarok. A legkevesebbet a felmérés résztvevői közül a franciák olvasnak könyvet, napi átlagban alig két percet - írja a hvg.hu.

Igaz, azt a magyaroknak csak a 10 százaléka mondta, hogy rendszeresen vesz a kezébe könyvet, ezzel pedig már csak a középmezőnyben állunk. A legtöbb rendszeres olvasót a finnek, a lengyelek és az észtek között találták, míg a lista alján a franciák, a románok és az osztrákok állnak.

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.

Zseniális ötlet: kidobott könyvekből nyitottak könyvtárat

A török főváros, Ankara kukásai nem hagyják veszni a kidobott könyveket: összegyűjtik azokat, saját könyvtárat nyitottak. Eddig mintegy 4700 kötetet gyűjtöttek - írja a hvg.hu a Spiegel cikke alapján. Emirali Urtekin, a könyvtár vezetője elmondta, új életet adtak így a kidobott könyveknek, az ötlet pedig onnan jött, hogy azon gondolkoztak, mit csinálhatnának még a munkájuk mellett.

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.