Kőműves, szobafestő, kertész: ilyen szakmákat választanak a szegedi börtönben

A 2018/2019-es tanévben 136-an ülnek iskolapadba a Csillagbörtönben, közülük általános iskolába 43-an, középiskolába 56-an, két emelt szintű szakképzésre (logisztikai ügyintéző és szociális szakgondozó) pedig 37-en járnak tanulni.

  • Eduline
BvOP

Az elítéltek közül 120-an jelentkeztek általános iskolai tanulmányaik után szakmát adó képzésekre, kőművesnek 20-an, szobafestőnek 20-an, kertésznek 14-en, villanyszerelőnek 11-en, férfiszabónak 19-en, asztalosnak két csoportban 36-an tanulnak - olvasható a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleményében.

Az új tanévben közel 800 fogvatartott kezdte meg általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 24 fő pedig felsőfokú tanulmányait a magyar börtönökben. A fogvatartottak közül 1300-an még piacképes szakmát is szerezhetnek a rácsok mögött, így majdnem minden ötödik fogvatartott, összesen több mint 3200 elítélt ült be a padokba.

A fogvatartottak iskolai végzettsége mindenhol a világon alacsonyabb a társadalmi átlagnál, itthon is sokan vannak olyanok, akik még az általános iskolát sem fejezték be. "A büntetés-végrehajtási szervezet az alapfokú oktatás általános biztosításával, a szak- és betanított képzések elérhetővé tételével növeli a fogvatartottak szabadulás utáni elhelyezkedésének esélyeit, de az iskolai oktatás hiányosságainak csökkentésével potenciálisan a visszaesés lehetőségét is csökkenti" - írják a közleményben.

A büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett fogvatartottak közül évente átlagosan mintegy 2500-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget. A különböző képzéseken túl kiemelt jelentőségűek a megszerzett ismeretek szinten tartását és pótlását elősegítő szakkörök, egyéb programok, tréningek is. Szinte az összes büntetés-végrehajtási intézetben folyik általános iskolai és középiskolai oktatás vagy szakmai képzés, az oktatások minden esetben az intézeteken belül zajlanak, nappali, esti, illetve levelező tagozaton, államilag finanszírozott formában, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazottak alapján.

Így kezdődött a tanév a börtönökben, több mint 3200-an ültek vissza az iskolapadba

Szeptember elején a büntetés-végrehajtási intézetek tantermeiben is megszólalt a 2018/2019-es tanév első csengetése. A magyar börtönökben közel 800 fogvatartott kezdi meg általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 24 fő pedig felsőfokú tanulmányait - írja közleményében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.