A 2018/2019-es tanévben 136-an ülnek iskolapadba a Csillagbörtönben, közülük általános iskolába 43-an, középiskolába 56-an, két emelt szintű szakképzésre (logisztikai ügyintéző és szociális szakgondozó) pedig 37-en járnak tanulni.
Az elítéltek közül 120-an jelentkeztek általános iskolai tanulmányaik után szakmát adó képzésekre, kőművesnek 20-an, szobafestőnek 20-an, kertésznek 14-en, villanyszerelőnek 11-en, férfiszabónak 19-en, asztalosnak két csoportban 36-an tanulnak - olvasható a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleményében.
Az új tanévben közel 800 fogvatartott kezdte meg általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 24 fő pedig felsőfokú tanulmányait a magyar börtönökben. A fogvatartottak közül 1300-an még piacképes szakmát is szerezhetnek a rácsok mögött, így majdnem minden ötödik fogvatartott, összesen több mint 3200 elítélt ült be a padokba.
A fogvatartottak iskolai végzettsége mindenhol a világon alacsonyabb a társadalmi átlagnál, itthon is sokan vannak olyanok, akik még az általános iskolát sem fejezték be. "A büntetés-végrehajtási szervezet az alapfokú oktatás általános biztosításával, a szak- és betanított képzések elérhetővé tételével növeli a fogvatartottak szabadulás utáni elhelyezkedésének esélyeit, de az iskolai oktatás hiányosságainak csökkentésével potenciálisan a visszaesés lehetőségét is csökkenti" - írják a közleményben.
A büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett fogvatartottak közül évente átlagosan mintegy 2500-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget. A különböző képzéseken túl kiemelt jelentőségűek a megszerzett ismeretek szinten tartását és pótlását elősegítő szakkörök, egyéb programok, tréningek is. Szinte az összes büntetés-végrehajtási intézetben folyik általános iskolai és középiskolai oktatás vagy szakmai képzés, az oktatások minden esetben az intézeteken belül zajlanak, nappali, esti, illetve levelező tagozaton, államilag finanszírozott formában, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazottak alapján.
Így kezdődött a tanév a börtönökben, több mint 3200-an ültek vissza az iskolapadba
Szeptember elején a büntetés-végrehajtási intézetek tantermeiben is megszólalt a 2018/2019-es tanév első csengetése. A magyar börtönökben közel 800 fogvatartott kezdi meg általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 24 fő pedig felsőfokú tanulmányait - írja közleményében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
