Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Idén március 25-én kell majd átállítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. De miért érzik magukat sokan kimerültnek az óraátállítás utáni napokban? Miért kerülnek ilyenkor többen kórházba?
Sokan nehezen viselik az óraátállítást
Sokan napokig érzik az óraátállítás negatív hatásait - van, aki egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel küzd, a belső biológiai órát ugyanis nem lehet egyik napról a másikra átállítani. Sokaknak az alvási ciklusuk borul fel, kialvatlanul ébrednek, vagy egyáltalán nem tudnak időben elaludni.

A gyerekekre is hatással van
Az óraátállítás azért szokott problémát okozni, mert az ember egy ritmusban él, és ennek a ritmusnak a biológiai óránk adja az ütemét. A gyerekeknél ez fokozottan igaz, hiszen nekik reggel időben kell felkelni, óvodába vagy iskolába menni – mondta korábban Fogarassy Éva alvásterapeuta az InfoRádiónak.
Mikor lesz a 2018-as tavaszi óraátállítás és a tavaszi szünet?
Két fontos dátum, amelyre oda kell figyelni a következő két hónapban. Még több mint két hónapot kell várni a tavaszi szünetre, amely 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).
Az őszi óraátállítás pár napig hagy nyomot a gyerekekben, ilyenkor fontos, hogy biztosítsuk számukra a kellő alvásidőt. Egy kamasznak kilenc óra az alvásigénye, és törekedni kell arra, hogy lehetősége legyen ennyit pihenni – hangsúlyozta Fogarassy Éva, aki azt javasolja, a gyerek este időben feküdjön le, és reggel időben kelljen fel. Ha nem megszokott, most sincs szükség délutáni alvásra.
Óraátállításkor többen kerülnek kórházba
A statisztikák szerint óraátállításkor többen kerülnek kórházba, mert a változás plusz terhelést jelent a szervezetre. Vannak ugyanis olyanok, akiknél ilyenkor derül ki, hogy valamilyen betegséggel, például depresszióval, szívproblémákkal küzdenek.
Nem szeretjük az óraátállítást
Nemcsak a magyarok közül tartják sokan feleslegesnek az óraátállítást, korábban Finnország javasolta, hogy töröljék el az óraátállítást. Oroszországban 2011-ben egész évre kiterjesztették a nyári időszámítást, ezzel Európa többi országához képest egy órával nőtt az időeltolódás (Fehéroroszországban is megszavazták az óraátállítás eltörlését, az ötlet Ukrajnában is előkerült, ott azonban leszavazták). Alig három évvel később azonban áttértek az egész éves téli időszámításra, mert az állampolgárok állítólag folyamatos alváshiányra, fáradtságra panaszkodtak, az állattartással foglalkozók szerint az állatok nem tudták megszokni az új rendszert, a tehenek - állították - például kevesebb tejet adtak.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).