Mikor lesz az óraátállítás? Négy dolog, amit tudni kell a nyári időszámítás kezdetéről

Idén március 25-én kell majd átállítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. De miért érzik magukat sokan kimerültnek az óraátállítás utáni napokban? Miért kerülnek ilyenkor többen kórházba?

  • Eduline

Sokan nehezen viselik az óraátállítást

Sokan napokig érzik az óraátállítás negatív hatásait - van, aki egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel küzd, a belső biológiai órát ugyanis nem lehet egyik napról a másikra átállítani. Sokaknak az alvási ciklusuk borul fel, kialvatlanul ébrednek, vagy egyáltalán nem tudnak időben elaludni.

MTI / Máthé Zoltán

A gyerekekre is hatással van

Az óraátállítás azért szokott problémát okozni, mert az ember egy ritmusban él, és ennek a ritmusnak a biológiai óránk adja az ütemét. A gyerekeknél ez fokozottan igaz, hiszen nekik reggel időben kell felkelni, óvodába vagy iskolába menni – mondta korábban Fogarassy Éva alvásterapeuta az InfoRádiónak.

Mikor lesz a 2018-as tavaszi óraátállítás és a tavaszi szünet?

Két fontos dátum, amelyre oda kell figyelni a következő két hónapban. Még több mint két hónapot kell várni a tavaszi szünetre, amely 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).

Az őszi óraátállítás pár napig hagy nyomot a gyerekekben, ilyenkor fontos, hogy biztosítsuk számukra a kellő alvásidőt. Egy kamasznak kilenc óra az alvásigénye, és törekedni kell arra, hogy lehetősége legyen ennyit pihenni – hangsúlyozta Fogarassy Éva, aki azt javasolja, a gyerek este időben feküdjön le, és reggel időben kelljen fel. Ha nem megszokott, most sincs szükség délutáni alvásra.

Óraátállításkor többen kerülnek kórházba

A statisztikák szerint óraátállításkor többen kerülnek kórházba, mert a változás plusz terhelést jelent a szervezetre. Vannak ugyanis olyanok, akiknél ilyenkor derül ki, hogy valamilyen betegséggel, például depresszióval, szívproblémákkal küzdenek.

Nem szeretjük az óraátállítást

Nemcsak a magyarok közül tartják sokan feleslegesnek az óraátállítást, korábban Finnország javasolta, hogy töröljék el az óraátállítást. Oroszországban 2011-ben egész évre kiterjesztették a nyári időszámítást, ezzel Európa többi országához képest egy órával nőtt az időeltolódás (Fehéroroszországban is megszavazták az óraátállítás eltörlését, az ötlet Ukrajnában is előkerült, ott azonban leszavazták). Alig három évvel később azonban áttértek az egész éves téli időszámításra, mert az állampolgárok állítólag folyamatos alváshiányra, fáradtságra panaszkodtak, az állattartással foglalkozók szerint az állatok nem tudták megszokni az új rendszert, a tehenek - állították - például kevesebb tejet adtak. 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.