Íme, a 15 legjobban fizetett szakma: ők azok, akik legalább egymilliót keresnek

Bármennyire is hihetetlen, de bőven van olyan szakma Magyarországon, amelyben több mint 1 millió forint a havi fizetés - írja a Pénzcentrum.

  • Eduline
Shutterstock

A Pénzcentrum azt írja, közzétette az egyéni bérek és keresetek legfrissebb (2016-ra vonatkozó), foglalkozások (FEOR) szerinti bontásban is elérhető statisztikáit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ),.

A kimutatás alapján továbbra is a légiforgalmi irányítók viszik haza a legtöbbet, az alapbérük 1011021 forint, de nem panaszkodhatnak az telekommunikációs, számviteli vagy pénzügyi vállalatok vezetői sem, ahogy a top 15-be kerültek a miniszterek és az államtitkárok is. 

A tizenöt legjobban fizetett szakma

légiforgalmi irányító

kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezetője

vállalati stratégiatervezési egység vezetője

egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású

informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője

pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője

törvényhozó, miniszter, államtitkár

személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője

egyéb gazdasági tevékenységet segítő egység vezetője

társadalmi(érdek-képviseleti) és egyéb szervezet vezetője

számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője

értékesítési és marketingtevékenységet folytató egység vezetője

üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője

informatikai és telekommunikációs technológiai termékek értékesítését tervező, szervező

alternatív gyógymódot alkalmazó

Ezekkel a diplomákkal lehet a legtöbbet keresni: itt vannak a fizetések

Műszaki alapszakon szeretnétek továbbtanulni, de kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok majd friss diplomásként? Utánajártunk. A Felvi.hu szakkeresőjének segítségével megnéztük, mennyit lehet keresni 2016 öt legnépszerűbb műszaki alapszakjának elvégzése után a 2014-es diplomáspálya-követési adatok alapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.