Újabb remek kezdeményezés: veszíts el egy könyvet!

Október 19-én, pénteken hagyjatok ti is valahol egy könyvet.

  • Eduline
Pixabay

A "veszíts el egy könyvet" akciót a Re-Formáló Egyesület hirdette meg.

A könyves játéknak azonban vannak szabályai is, amelyeket be kell tartani:

  1. Először is válasszatok ki egy könyvet, amitől megválnátok
  2. Aztán írjátok meg a Re-Formálónak a könyv íróját és címét, valamint hogy melyik városban vagy Budapest melyik kerületében fogjátok "elveszíteni" ([email protected])
  3. Írjatok rá néhány kedves sort, hogy a megtaláló tudja, az övé lehet a könyv
  4. Október 19-én pénteken veszítsétek el a könyvet egy nyilvános helyen, akár fotózzátok le és küldjétek el a fotót is
  5. Ha találtatok könyvet, azt is jelezzétek

Szuper kezdeményezés: ne dobjátok ki a megmaradt tízórait

Most ti is segíthettek, ha nem dobjátok ki a megmaradt tízóraitokat. Az elmúlt tanévben már működött, hogy a diákok az nem fogyasztott tízórait betettétek az Enni adok ételdobozok egyikébe. A Re-Formáló Egyesület idén is elindítja az akciót, és arra kérik a diákokat, hogy folytassák ezt ebben az évben is.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.