Mintegy hatezer felvételiző nyolcvan százaléka bejutott a felsőoktatásba az idei keresztféléves felvételi eljáráson. A mesterképzések taroltak a keresztféléves eljárásban az első helyes jelentkezéseket nézve.
A 2015. évi keresztféléves eljárás során 5877-en nyújtották be jelentkezésüket valamely felsőoktatási intézménybe; 4665-en nyertek felvételt, így a bejutási arány 79,4 százalék lett. A ponthatárokról itt olvashattok.
A keresztféléves eljárások során zömmel mesterképzéseket hirdettek meg, ezekben a felvételi eljárásokban így a mesterképzések jelentkezői vannak jelen a legnagyobb arányban. Nem volt ez másként az idén sem, a jelentkezők 85 százaléka első helyes jelentkezése szerint mesterképzésre kívánt bejutni, míg a felvettek körében végül összességében 87 százalékot tettek ki a mesterszintre bejutottak.
Mesterképzési szinten a legtöbb hallgató a vezetés és szervezés, a gépészmérnöki, valamint a tanári mesterszakokra került be. A legtöbb jelentkezőt felvett 10 mesterszak között 6 gazdaságtudományok, 2 műszaki és 1-1 informatika, illetve pedagógusképzés képzési területhez tartozó szak található.
Alapképzésben ugyancsak a gazdaságtudományi szakok voltak a legjelentősebbek, a legtöbb hallgató ezek közül is a gazdálkodási és menedzsment szakra került be.
Az osztatlan képzésre bekerültek valamennyien jogász szakon kezdhetnek majd, míg felsőoktatási szakképzésben a kommunikáció és média (kommunikáció) szak végzett a felvettek száma szerinti lista élén.
1 vezetés és szervezés
2 gépészmérnöki 3 tanári 4 pénzügy 5 villamosmérnöki 6 marketing 7 vállalkozásfejlesztés 8 logisztikai menedzsment 9 mérnökinformatikus 10 számvitelNappalira jelentkeztek legtöbben
A felvettek legtöbbje (63 százaléka) nappali munkarenden kezdheti majd meg tanulmányait, a levelező képzésre felvettek aránya körülbelül egyharmados; esti és távoktatás munkarendek is indultak, az ezekre felvettek együttes aránya meghaladja a 4 százalékot, ami magasabb, mint az általános eljárásokban jellemző arány.
A felvetteket képzési szintek és munkarendek szerint együttesen vizsgálva azt láthatjuk, hogy a nappali munkarend egyedül a mesterképzések esetében dominált; a mesterképzésekre felvettek 68,1 százaléka kezdhet nappali, 31,4 százalékuk pedig levelező munkarenden. Az alapképzésekre felvett mintegy 440 hallgató közül ugyanakkor a legtöbben távoktatásban, illetve levelező képzésben kezdhetik majd meg tanulmányaikat. Osztatlan képzési szinten csak levelező munkarendű képzések indulnak, de a levelező képzés dominál a most induló felsőoktatási szakképzések körében is.
A felvett hallgatók 83,5 százaléka állami ösztöndíjas képzésre került be, ez az arány valamivel alacsonyabb az általános felvételi eljárások során mérhetőnél. Alapképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint osztatlan képzésben csak önköltséges képzések indulnak most, mesterképzésben ellenben a felvett hallgatók 96 százaléka ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait.
| Minden a 2015-ös felvételiről |
Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
