Jön a szigor a forgalmi vizsgán: aki nem vezet eleget, nem szerezhet jogosítványt

Az eddigi 30 órás gépjárművezetői gyakorlat megszerzése mellett legalább 580 kilométert kell vezetnie annak, aki...

  • Eduline
Fazekas István

Az eddigi 30 órás gépjárművezetői gyakorlat megszerzése mellett legalább 580 kilométert kell vezetnie annak, aki jogosítványhoz akar jutni. Az új rendszernek az a képzési forma is része lett, amely számítógépes elméleti felkészülést tesz lehetővé – mondta Horváth László szakoktató a Debrecen Televíziónak. Az online KRESZ-tananyagról szóló cikkünket itt találjátok.

Változás az is, hogy leghamarabb 16 és fél éves korban lehet beiratkozni KRESZ-tanfolyamra, a vizsga előtt pedig be kell mutatni az orvosi alkalmasságot igazoló bizonylatot a közlekedési hatóságnak.

A gyakorlati vizsga ára minden kategóriában 11 ezer forint, az elméleti vizsga pedig 4600 forintba kerül. Mindemellett az is fontos tudnivaló, hogy például a parkolási feladatokat nem lehet végrehajtani üres parkolókban – tette hozzá Horváth László, aki szerint mostanában valamivel alacsonyabb a bukási arány, mint korábban.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.