Íme, a legfontosabb válaszok az ingyenes OKJ-ről

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmák közül az elsőt ingyen szerezhetitek meg. De vajon mi van akkor, ha elmúltatok már 21 évesek vagy ha már van diplomátok? És mi a különbség a tanfolyam és az iskolarendszerű képzés között? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
euroskills

Hogyan járhatok ingyenes OKJ-re?

Ha még nem múltatok el 21 évesek, akkor nappali tagozaton - a szokásos reggel 8-tól délutánig tartó iskolaidőben - járhattok ingyenesen, ha már idősebbek vagytok, akkor esti és levelező tagozatra jelentkezhettek, iskolarendszerű képzésre. A képzéseket a 2014-es jegyzékben találjátok.

Már elmúltam 21 éves, estit vagy levelezőt válasszak?

Nagyon fontos különbség, hogy a levelező tagozatos diákigazolvány sokkal kevesebb kedvezményre jogosít, például nem kapjátok meg a 90 százalékos busz- vagy vonatbérletet az iskola és a lakhelyetek között. A diákigazolvánnyal járó kedvezményekről itt olvashattok bővebben.

Az estis diákkal tehát minden jár, ami egy nappalis diáknak?

Nem egészen, estin már nem jár a családi pótlék, az árvaellátás, és az egészségügyi biztosítást is magatoknak (vagy ha dolgoztok, akkor a munkáltatónak) kell állnotok. 6930 forintot kell fizetnetek, ha nem tanultok tovább.

Mi a különbség a tanfolyam és az iskolarendszerű OKJ között?

A tanfolyam felnőttképzésnek minősül, amit nem támogat az állam, tehát itt mindig fizetnetek kell a tandíjat. Az első, ingyenes szakmátokat csak iskolarendszerű képzésen szerezhetitek meg, nappalin, estin vagy levelezőn.

És ha már van diplomám? OKJ-zhatok ingyen?

Akkor is ingyenes az első OKJ, ha már a diplomátokat is megszereztétek.

Szeretnék utána még egyetemre menni. Fogynak az államis féléveim?

Nem, az OKJ-s képzések nem számítanak bele a felsőoktatásban elhasználható 12 állami ösztöndíjas félévbe. Az államis félévekről szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Ha elvégzem az OKJ-t, kaphatok érte pluszpontot az egyetemi felvételin?

Igen, bizonyos esetekben, ha az egyetemek és főiskolák úgy döntenek, hogy megadják az adott képzésért a pluszpontot. Ilyenkor 24 pontot kaptok. A részletekért kattintsatok ide.

Mi a különbség a felsőoktatási szakképzés és az OKJ között?

A felsőoktatási szakképzés (régebben felsőfokú szakképzés) nemrég kikerült az Országos Képzési Jegyzékből, ilyet már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak, a felvételi is az egyetemi felvételivel egyszerre, majdnem ugyanazokkal a szabályokkal történik. Találkozhattok "felsőfokú OKJ" elnevezéssel is, ezalatt azt értik, hogy érettségi szükséges hozzá. Miért éri meg felsőoktatási szakképzésre jelentkezni?

Van felvételi?

A felsőoktatáshoz hasonló felvételi nincsen, de bizonyos esetekben, például művészeti képzéseknél lehetséges, hogy tartanak valamilyen alkalmassági vizsgát, de ha nincs nagy túljelentkezés, akkor ezeknek kicsi a tétje.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.