Jön az ingyenes KRESZ-tanfolyam és -vizsga, ennyien spórolhatnak vele tízezreket

Tavaly kimagaslóan sokan vizsgáztak KRESZ-ből a 17-18 évesek közül, de még a 16–20 év közöttiek száma is meghaladta az 57 ezret - írja a Világgazdaság.

  • Eduline
MTI / Máthé Zoltán

A lap azt írja, évente csaknem hatvanezer tanuló jár jól azzal, hogy az állam 2018. július 1-jétől 25 ezer forintig visszatéríti a húszévesnél fiatalabbaknak a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját.

Egy jogosítvány megszerzése 150-200 ezer forintba kerül, tehát a teljes költség körülbelül 15 százalékát állja az állam.

„Mivel az e-learning KRESZ-tanfolyam 15-25 ezer forintba kerül, a mostani támogatás ezt teljes egészében fedezi. (A tantermi tanfolyamok drágábbak.) A számítógépes elméleti vizsga 4600 forintba kerül. Tehát alapvetően az e-learning és az elméleti vizsga díját is állja az állam” – mutatott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emmi: jövő nyártól megtéríti a kormány a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját a 20 év alattiaknak

Megtéríti a kormány a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját 2018. július 1-jétől a 20 évesnél fiatalabbaknak - jelentette be az emberi erőforrások minisztere és a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Balog Zoltán közölte, a visszatérítés 25 ezer forintos értékhatárig jár, és akkor is igényelhető, ha valaki a KRESZ vizsga után nem megy rögtön a gyakorlati oktatásra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.