Mit találtak az egyetemisták a HVG Állásbörzén? Megnéztük

Véget ért a 20. HVG Állásbörze a Papp László Sportarénában, ahol számtalan informatikai, gazdasági, pénzügyi, mérnöki, műszaki, valamint nyelvtudást igénylő állás közül válogatnak az érdeklődők.

  • Eduline

A látogatók a regisztráció során kiválaszthatták a számukra legérdekesebbnek vagy legkézenfekvőbbnek tűnő kategóriát, így könnyebben eligazodhattak a kiállítók standjai között.

Csik Veronika

Körbejártunk és megkérdeztük a diákokat, ki milyen céllal érkezett, mit talált eddig, és mit szeretne még felfedezni.

Az Óbudai Egyetem három villamosmérnök szakos hallgatója azt mondta az eduline-nak, hogy számukra a gyakornoki munka megtalálása az elsődleges cél.

Harmadévesként olyan szakmai gyakorlatot szeretnénk elvégezni, ami kapcsolódik az egyetemen tanultakhoz, és fejlődési lehetőséget biztosít szakmai téren, és későbbi elhelyezkedésben is tapasztalatot nyújthat.

Azt is elmondták, hogy bár az órák miatt most nem keresnek állandó munkát, ha sikerül olyan gyakornoki lehetőséget találni, ami megfelel a 6-8 hét kötelező gyakorlat elvégzésére, akkor a későbbiekben nagyobb eséllyel választanák az adott céget hosszútávon is.

Ezzel a megkérdezettek többsége hasonlóan van. Bár arra a kérdésre, hogy mennyi nettó kezdő fizetést remélnek, más-más választ adtak. Többen nettó havi 180-200 vagy akár 300 ezer forintot is reálisnak tartanának, a többség nem ilyen nagyravágyó.

HVG Állásbörze

Sokan jöttek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről is. Nekik - hasonlóan a gazdasági, informatikai vagy PR képzések után érdeklődőkhöz - nagyon sok cég biztosít érdekes lehetőségeket. Egyikőjük elmondta, hogy most van először a börzén, de már az első pillanatban élvezte, már megnézett mindent, de tesz még egy kört.

Nemcsak budapesti, hanem vidéki városokból is érkeztek egyetemisták: Debrecenből, Pécsről, de még Veszprémből is. Meglepő lehet, hogy az egyetemistásokon kívül egy fiatalabb generációt is megszólított a rendezvény, még középiskolásokkal is találkoztunk, akik leendő egyetemük mellé már most gyakorlati lehetőségeket keresnek.

Csik Veronika
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.