Végre kiderült, miért rossz a hangulat a munkahelyeken

Nehezen találják meg a hangot egymással a különböző korosztályba tartozó munkatársak a magyarországi munkahelyeken - derült ki egy friss kutatásból.

  • MTI
Túry Gergely

A tanácsadással és fiatal vezetők fejlesztésével foglalkozó Coaching Team által elvégzett online felmérés előfeltevése az volt, hogy a korkülönbség befolyásolja a munkahelyi együttműködést.

Öt nemzedék képviselőit vizsgálták: a veteránokat (vagyis az 1925-1944 között született generáció még dolgozó tagjait), a baby-boom generációt (1945-1964 között születettek), az X generációt (1965-1981 között születettek), az Y generációt (1982-1994 között születettek), valamint a Z generációt (1994 után születettek), amelynek tagjai most lépnek a munkaerőpiacra, de többségük még diák.

Átlagosan a válaszadók negyede számolt be arról, hogy kifejezetten nehézkesnek érzik a közös munkát valamelyik másik korosztályhoz tartozókkal. A legnagyobb arányban (37 százalék) a veteránok találták nehéznek az együttműködést, a legkisebb arányban pedig a legfiatalabbak, az Y és a Z generáció tagjai (9, és 7 százalék). 

A felmérés szerint a harmincas és negyvenes éveikben járókkal a legkönnyebb együtt dolgozni. Érdekesség, hogy a harminc éven aluliak sokkal nehezebben tudnak együttműködni egy ötven feletti kollégával, míg az idősebbek számára kisebb problémát jelent, hogy - legalábbis szerintük - jól szót értsenek a fiatalabb kollégákkal - írta Lerf Andrea kutatásvezető.

A kutatásból az is kiderült: az idősebbek számára a tisztelet sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a fiataloknál. A válaszadók lényegében kortól függetlenül mondták azt, hogy tisztelik a szaktudást, a munka - és élettapasztalatot, a teljesítményt, a kreativitást, valamint a karizmát, egyediséget. Az Y generációhoz tartozók körében ugyanakkor kétszer olyan fontos a pozíció, a státusz és az anyagi háttér a tisztelet kivívásához.

A felmérést 712 ember megkérdezésével végezték; a mintában 44 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, vagyis magasabb az országos átlagnál. A Coaching Team immár három éve készít felméréseket az egyes korosztályok munkával kapcsolatos sajátosságairól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.