Nehezen találják meg a hangot egymással a különböző korosztályba tartozó munkatársak a magyarországi munkahelyeken - derült ki egy friss kutatásból.
A tanácsadással és fiatal vezetők fejlesztésével foglalkozó Coaching Team által elvégzett online felmérés előfeltevése az volt, hogy a korkülönbség befolyásolja a munkahelyi együttműködést.
Öt nemzedék képviselőit vizsgálták: a veteránokat (vagyis az 1925-1944 között született generáció még dolgozó tagjait), a baby-boom generációt (1945-1964 között születettek), az X generációt (1965-1981 között születettek), az Y generációt (1982-1994 között születettek), valamint a Z generációt (1994 után születettek), amelynek tagjai most lépnek a munkaerőpiacra, de többségük még diák.
Átlagosan a válaszadók negyede számolt be arról, hogy kifejezetten nehézkesnek érzik a közös munkát valamelyik másik korosztályhoz tartozókkal. A legnagyobb arányban (37 százalék) a veteránok találták nehéznek az együttműködést, a legkisebb arányban pedig a legfiatalabbak, az Y és a Z generáció tagjai (9, és 7 százalék).
A felmérés szerint a harmincas és negyvenes éveikben járókkal a legkönnyebb együtt dolgozni. Érdekesség, hogy a harminc éven aluliak sokkal nehezebben tudnak együttműködni egy ötven feletti kollégával, míg az idősebbek számára kisebb problémát jelent, hogy - legalábbis szerintük - jól szót értsenek a fiatalabb kollégákkal - írta Lerf Andrea kutatásvezető.
A kutatásból az is kiderült: az idősebbek számára a tisztelet sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a fiataloknál. A válaszadók lényegében kortól függetlenül mondták azt, hogy tisztelik a szaktudást, a munka - és élettapasztalatot, a teljesítményt, a kreativitást, valamint a karizmát, egyediséget. Az Y generációhoz tartozók körében ugyanakkor kétszer olyan fontos a pozíció, a státusz és az anyagi háttér a tisztelet kivívásához.
A felmérést 712 ember megkérdezésével végezték; a mintában 44 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, vagyis magasabb az országos átlagnál. A Coaching Team immár három éve készít felméréseket az egyes korosztályok munkával kapcsolatos sajátosságairól.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
