Végre kiderült, miért rossz a hangulat a munkahelyeken

Nehezen találják meg a hangot egymással a különböző korosztályba tartozó munkatársak a magyarországi munkahelyeken - derült ki egy friss kutatásból.

  • MTI
Túry Gergely

A tanácsadással és fiatal vezetők fejlesztésével foglalkozó Coaching Team által elvégzett online felmérés előfeltevése az volt, hogy a korkülönbség befolyásolja a munkahelyi együttműködést.

Öt nemzedék képviselőit vizsgálták: a veteránokat (vagyis az 1925-1944 között született generáció még dolgozó tagjait), a baby-boom generációt (1945-1964 között születettek), az X generációt (1965-1981 között születettek), az Y generációt (1982-1994 között születettek), valamint a Z generációt (1994 után születettek), amelynek tagjai most lépnek a munkaerőpiacra, de többségük még diák.

Átlagosan a válaszadók negyede számolt be arról, hogy kifejezetten nehézkesnek érzik a közös munkát valamelyik másik korosztályhoz tartozókkal. A legnagyobb arányban (37 százalék) a veteránok találták nehéznek az együttműködést, a legkisebb arányban pedig a legfiatalabbak, az Y és a Z generáció tagjai (9, és 7 százalék). 

A felmérés szerint a harmincas és negyvenes éveikben járókkal a legkönnyebb együtt dolgozni. Érdekesség, hogy a harminc éven aluliak sokkal nehezebben tudnak együttműködni egy ötven feletti kollégával, míg az idősebbek számára kisebb problémát jelent, hogy - legalábbis szerintük - jól szót értsenek a fiatalabb kollégákkal - írta Lerf Andrea kutatásvezető.

A kutatásból az is kiderült: az idősebbek számára a tisztelet sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a fiataloknál. A válaszadók lényegében kortól függetlenül mondták azt, hogy tisztelik a szaktudást, a munka - és élettapasztalatot, a teljesítményt, a kreativitást, valamint a karizmát, egyediséget. Az Y generációhoz tartozók körében ugyanakkor kétszer olyan fontos a pozíció, a státusz és az anyagi háttér a tisztelet kivívásához.

A felmérést 712 ember megkérdezésével végezték; a mintában 44 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, vagyis magasabb az országos átlagnál. A Coaching Team immár három éve készít felméréseket az egyes korosztályok munkával kapcsolatos sajátosságairól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.