Végre kiderült, miért rossz a hangulat a munkahelyeken

Nehezen találják meg a hangot egymással a különböző korosztályba tartozó munkatársak a magyarországi munkahelyeken - derült ki egy friss kutatásból.

  • MTI
Túry Gergely

A tanácsadással és fiatal vezetők fejlesztésével foglalkozó Coaching Team által elvégzett online felmérés előfeltevése az volt, hogy a korkülönbség befolyásolja a munkahelyi együttműködést.

Öt nemzedék képviselőit vizsgálták: a veteránokat (vagyis az 1925-1944 között született generáció még dolgozó tagjait), a baby-boom generációt (1945-1964 között születettek), az X generációt (1965-1981 között születettek), az Y generációt (1982-1994 között születettek), valamint a Z generációt (1994 után születettek), amelynek tagjai most lépnek a munkaerőpiacra, de többségük még diák.

Átlagosan a válaszadók negyede számolt be arról, hogy kifejezetten nehézkesnek érzik a közös munkát valamelyik másik korosztályhoz tartozókkal. A legnagyobb arányban (37 százalék) a veteránok találták nehéznek az együttműködést, a legkisebb arányban pedig a legfiatalabbak, az Y és a Z generáció tagjai (9, és 7 százalék). 

A felmérés szerint a harmincas és negyvenes éveikben járókkal a legkönnyebb együtt dolgozni. Érdekesség, hogy a harminc éven aluliak sokkal nehezebben tudnak együttműködni egy ötven feletti kollégával, míg az idősebbek számára kisebb problémát jelent, hogy - legalábbis szerintük - jól szót értsenek a fiatalabb kollégákkal - írta Lerf Andrea kutatásvezető.

A kutatásból az is kiderült: az idősebbek számára a tisztelet sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a fiataloknál. A válaszadók lényegében kortól függetlenül mondták azt, hogy tisztelik a szaktudást, a munka - és élettapasztalatot, a teljesítményt, a kreativitást, valamint a karizmát, egyediséget. Az Y generációhoz tartozók körében ugyanakkor kétszer olyan fontos a pozíció, a státusz és az anyagi háttér a tisztelet kivívásához.

A felmérést 712 ember megkérdezésével végezték; a mintában 44 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, vagyis magasabb az országos átlagnál. A Coaching Team immár három éve készít felméréseket az egyes korosztályok munkával kapcsolatos sajátosságairól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.