Főleg a jobb megélhetés csábítja külföldre a fiatalabb korosztályt – ez olvasható ki abból a felmérésből, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Republikon Intézet.
A Republikon Intézet reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével készült közvélemény-kutatásában arra kereste a választ, hogy a magyar népesség hány százaléka tervezi a külföldre költözést, illetve hányan tudnak olyan családtagról, aki azt fontolgatja, hogy elhagyja az országot.
Összességében a megkérdezettek csaknem ötöde úgy válaszolt: vagy ő, vagy valamelyik családtagja tervezi, hogy a közeljövőben külföldön vállal munkát.
Önmagában ez talán nem tűnik nagy számnak, de a 18 százalék azt is jelenti, hogy minden ötödik választópolgár nem itthon tervezi a jövőjét. Az okok egyértelműek: 14 százalék a jobb megélhetés reményében gondolkodik a külföldi munkavállaláson, és csak 3 százalék választaná ezt a közélet állapota miatt, míg 1 százalék egyéb okot említett.
A korcsoportonkénti bontásban még súlyosabb adatokat látni.
A 18-24 éves korosztály 40 százaléka mondta azt, hogy ő vagy valamely családtagja külföldre akar költözni, 34 százalék a jobb megélhetésért, 5 százalékuk pedig a közélet állapota miatt. 44 százalék nem tervez emigrálni, 16 százalék pedig nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Szuper külföldi ösztöndíj: több tucat tajvani egyetem közül választhattok
Meghirdették a Tajvanba szóló ösztöndíjakat a 2018/2019-es tanévre, magyar hallgatók tandíjmentességet és havi ösztöndíjat kaphatnak. Az ösztöndíjasok tandíjmentességet és havi ösztöndíjat kapnak, nyelvi képzésre, valamint alap-, mester- és doktori képzésre lehet jelentkezni. Pályázni több mint 32 különböző felsőoktatási intézménybe lehet, a pályázók alsó korhatára 18 év. A pályázatot postai úton kell benyújtani legkésőbb 2018.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
