A fiatalok majdnem fele külföldre menne, derül ki a legfrissebb kutatásból

Főleg a jobb megélhetés csábítja külföldre a fiatalabb korosztályt – ez olvasható ki abból a felmérésből, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Republikon Intézet.

  • Eduline

A Republikon Intézet reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével készült közvélemény-kutatásában arra kereste a választ, hogy a magyar népesség hány százaléka tervezi a külföldre költözést, illetve hányan tudnak olyan családtagról, aki azt fontolgatja, hogy elhagyja az országot.

Összességében a megkérdezettek csaknem ötöde úgy válaszolt: vagy ő, vagy valamelyik családtagja tervezi, hogy a közeljövőben külföldön vállal munkát.

Önmagában ez talán nem tűnik nagy számnak, de a 18 százalék azt is jelenti, hogy minden ötödik választópolgár nem itthon tervezi a jövőjét. Az okok egyértelműek: 14 százalék a jobb megélhetés reményében gondolkodik a külföldi munkavállaláson, és csak 3 százalék választaná ezt a közélet állapota miatt, míg 1 százalék egyéb okot említett.

A korcsoportonkénti bontásban még súlyosabb adatokat látni.

A 18-24 éves korosztály 40 százaléka mondta azt, hogy ő vagy valamely családtagja külföldre akar költözni, 34 százalék a jobb megélhetésért, 5 százalékuk pedig a közélet állapota miatt. 44 százalék nem tervez emigrálni, 16 százalék pedig nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.

Szuper külföldi ösztöndíj: több tucat tajvani egyetem közül választhattok

Meghirdették a Tajvanba szóló ösztöndíjakat a 2018/2019-es tanévre, magyar hallgatók tandíjmentességet és havi ösztöndíjat kaphatnak. Az ösztöndíjasok tandíjmentességet és havi ösztöndíjat kapnak, nyelvi képzésre, valamint alap-, mester- és doktori képzésre lehet jelentkezni. Pályázni több mint 32 különböző felsőoktatási intézménybe lehet, a pályázók alsó korhatára 18 év. A pályázatot postai úton kell benyújtani legkésőbb 2018.

(24.hu)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.