A 21. századi elvárásoknak megfelelően fejlesztjük az infrastruktúrát, új tartalomra és új módszertanra is szükség van, de talán a legfontosabb a gazdasági szereplők aktív megjelenése a képzésben - mondta a Magyar Időknek Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Pölöskei Gáborné a lap szombati számában megjelent interjúban arról is beszélt, hogy egyre több felnőtt látja a szakképzésben a jövőjét, karrierjét.
Kitért arra is, hogy szélesebb alapokra kell helyezni a képzést, ki kell alakítani azokat a készségeket, képességeket, amelyekre a jövőben szüksége lehet egy diáknak. Mint mondta, emiatt meg kell újítani a tananyagot és az oktatás módszertanát is.
További cél az, hogy a szakoktatók menjenek ki a piaci partnerekhez, és első kézből, akár tanártovábbképzés keretén belül tájékozódjanak arról, hol tartanak a fejlesztések. A gazdaság szereplői pedig képviseltessék magukat az iskolákban, az előadók beszéljenek a legújabb technológiákról, felkészítve a tanulókat a duális képzésre.
Itt a legnépszerűbb ipari OKJ-s képzések listája
Idén is a gépkezelői és a gépészipari tanfolyamok a legkeresettebbek - derül ki a felnőttképzéssel foglalkozó Perfekt Zrt. adataiból. Ebben az évben a targoncavezető és emelőgépkezelő mellé az ipariolaj- és gáztüzelőberendezés-kezelő képzés is felkerült a legnépszerűbb tanfolyamok listájára. Szilber Erzsébet, a Perfekt Ipari Képzések Központjának vezetője elmondta, hogy 2018-ban kiugróan megnőtt a külszíni bányász és a gát- és csatornaőr képzések iránti érdeklődés.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
