Ezzel a diplomával már pályakezdőként 300 ezer forintot lehet keresni

Gyorsan elhelyezkednek és jól keresnek – ez jellemző az erősáramú villamosmérnökökre. De milyen feladatokat kell ellátnia azoknak, akik ezt a szakterületet választják? És mennyit lehet keresni pályakezdőként?

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Az erősáramú villamosmérnök feladatai közé tartozik a villamos gépek, hálózatok, transzformátorok, kapcsolókészülékek, egyéb erősáramú berendezések és rendszerek tervezése, fejlesztése, valamint a villamos energia fejlesztésével és elosztásával, illetve az energiarendszer irányításával, valamint az erőművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megoldása – olvasható az epalya.hu oldalon.

Az erősáramú villamosmérnökök az átlagnál hamarabb találnak munkát és a bérükre sem lehet panasz – aki ilyen területen szeretne elhelyezkedni, annak a villamosmérnöki alapszakot kell elvégeznie. A villamosmérnök szak – emeli ki a Felvi szakismertetője – azok számára jó választás, akik jó matematikai készségekkel rendelkeznek, érdeklődnek a villamosság és a műszaki problémák iránt, ismerik a modern elektronikát, az információs és méréstechnológiákat.

Erősáramú villamosmérnöknek tanulsz?
Pályakezdőként próbálsz érvényesülni a munkaerőpiacon? Most megtalálhatod álmaid munkahelyét. Kattints ide a friss hirdetésekért! 

A képzés hét féléve alatt a hallgatók ugyanis matematikai, fizikai, informatikai ismereteket, villamosipari anyagismereteket, gazdasági és humán ismereteket (például közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi ismeretek), valamint villamosmérnöki szakmai ismereteket (villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika), laboratórium) is szereznek.

Ezzel a diplomával már pályakezdőként 300-400 ezer forintot kereshetsz

Az erősáramú villamosmérnökök az átlagnál hamarabb találnak munkát és a bérükre sem lehet panasz. A hiányszakmák száma az utóbbi években egyre csak nő és nő. A legnagyobb cégek már a felsőfokú tanulmányaik alatt ajánlatokkal bombázzák a tehetséges diákokat. Jó hírünk van a villamosmérnök-hallgatók, pályakezdők számára!

A képzést indító felsőoktatási intézmények:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar

Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar

Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar

Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar

Mennyit keresnek?

A diplomáspálya-követési rendszer 2017-es adatai alapján a villamosmérnöki alapszak elvégzése után a pályakezdők átlagosan bruttó 370 832 forintos havi bérre számíthatnak – persze az összeg függ az egyetemi tanulmányok idején megszerzett szakmai tapasztalattól is, a nyelvtudástól is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.