Nem vállalkoznak az egyetemisták, inkább alkalmazottként dolgoznának

Az egyetemisták mindössze 6 százaléka akar saját vállalkozást a diploma megszerzése után.

  • Eduline

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzése után, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít – írja a Világgazdaságra hivatkozva a hvg.hu. 

Nem meglepő az sem, hogy a gazdasági területen hallgatók vállalkozói hajlandósága magasabb, mint a természettudományi vagy társadalomtudományi területen tanulóké. Ennek egyrészt az a nyilvánvaló oka, hogy több gazdasági jellegű tárggyal találkoznak képzésük során, amely felkeltheti az érdeklődésüket a vállalkozások iránt, és a magabiztosságukat is növelheti. Másrészt viszont körükben gyakoribb, hogy már eleve a családi vállalkozás átvételére készülnek, emiatt jelentkeznek az adott szakra.

Megvalósítanátok a saját projekteteket? Így kaphattok akár 500 ezer forint támogatást

Az ELTE Innovációs Központja idén is meghirdeti Innovatív Hallgatói Ötletpályázatot. Az ösztöndíj célja a graduális és posztgraduális képzésen résztvevő ELTE-s hallgatók újító, saját ötletű projektjeinek elindítása anyagi, illetve szakmai támogatás nyújtásával. A pályázat témáját illető tartalmi megkötés nincs, így az származhatbármely tudományterületrő, fontos szerepet játszik azonban az ötlet újszerűsége, innovativitása és piaci megvalósíthatósága.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.