Nem vállalkoznak az egyetemisták, inkább alkalmazottként dolgoznának

Az egyetemisták mindössze 6 százaléka akar saját vállalkozást a diploma megszerzése után.

  • Eduline

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzése után, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít – írja a Világgazdaságra hivatkozva a hvg.hu. 

Nem meglepő az sem, hogy a gazdasági területen hallgatók vállalkozói hajlandósága magasabb, mint a természettudományi vagy társadalomtudományi területen tanulóké. Ennek egyrészt az a nyilvánvaló oka, hogy több gazdasági jellegű tárggyal találkoznak képzésük során, amely felkeltheti az érdeklődésüket a vállalkozások iránt, és a magabiztosságukat is növelheti. Másrészt viszont körükben gyakoribb, hogy már eleve a családi vállalkozás átvételére készülnek, emiatt jelentkeznek az adott szakra.

Megvalósítanátok a saját projekteteket? Így kaphattok akár 500 ezer forint támogatást

Az ELTE Innovációs Központja idén is meghirdeti Innovatív Hallgatói Ötletpályázatot. Az ösztöndíj célja a graduális és posztgraduális képzésen résztvevő ELTE-s hallgatók újító, saját ötletű projektjeinek elindítása anyagi, illetve szakmai támogatás nyújtásával. A pályázat témáját illető tartalmi megkötés nincs, így az származhatbármely tudományterületrő, fontos szerepet játszik azonban az ötlet újszerűsége, innovativitása és piaci megvalósíthatósága.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna