390 ezer forintos kezdőfizetést kapnak, szakmai tapasztalat és nyelvtudás sem kell hozzá

Szuper ajánlatokkal csábítják Németországba a magyarokat, közben itthon tombol a munkaerőhiány - írja a Pénzcentrum.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

A lap azt írja, a német fizetésekkel egyáltalán nem tudnak versenyezni a hazai bérek. Erre nagyon jó példa az az álláshirdetés is, amit a Pénzcentrum talált rövid keresés után.

A leírás szerint németországi klinikára keresnek szakápolókat, és nincs szükség sem szakmai tapasztalatra, sem nyelvtudásra. Biztosítanak szállást, legalább 700 óra minőségi nyelvoktatást, átvállalják minden fordítás és vizsga költségét, és havi 1250 euró fizetést is adnak, amiért a nyelvoktatáson kívül legfeljebb 120 órát kell dolgozni egy hónapban.

Amikor ez a nyelvtanulós projekt véget ér, és sikeres B2-es nyelvvizsgát tesz a jelentkező, akkor határozatlan idejű szerződést kap a német klinikára (főállásban), és az ottani bértábla szerint havonta legalább 2 400, de akár 3 500 euró alapfizetést is adnak. És ehhez még hozzájönnek a pótlékok.

Ezek lesznek a hiányszakmák 2018-ban: itt van a budapesti lista

Nyilvánosságra hozták a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Budapesten. A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, a 32886. oldaltól (ez a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések a 2018/2019. tanévben című 5. melléklet).

A hazai munkaerőhiányhoz az is hozzájárul, hogy sokan inkább külföldön keresik a boldogulásukat. Idén az első félévben 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért külföldi munkához hatósági engedélyt. Tavaly egész évben összesen 823 egészségügyi dolgozó kért ilyen engedélyt.

Meghökkentő adatok: tízből kilenc huszonéves fontolgatja a külföldi munkát

A fiatalok több mint 80 százaléka opciónak tartja a külföldi munkavégzést, de 38 százalékuk biztosan nem itthon tervezi jövőjét - írja a Pénzcentrum. A lap azt írja, a legfrissebb kutatási eredményekből kiderül, hogy az új nemzedéknek (16-26 éves korosztály) egy friss munkalehetőségnél leginkább a munka-magánélet egyensúlya a legfontosabb, amit a munkakörnyezet és munkatársak személye követ.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.