Zseniális teszt: melyik agyféltekéd a domináns?

Tudjátok, hogy inkább a logikai funkciókat ellátó bal vagy az érzelmekért felelős jobb agyféltekéteket használjátok inkább? Íme, egy teszt, amiből ez kiderül!

  • Eduline
Shutterstock

Korábban úgy gondolták, a férfiak elsősorban a bal agyféltekéjüket, a nők pedig a jobbat használják. A bal agyfélteke ugyanis a beszédet, a logikai és a matematikai funkciókat irányítja, míg a jobb az érzelmek, a kreativitás székhelye.

Több kutatás bebizonyította azonban, hogy téves a felvetés, hogy nemek szerint oszlik meg az agy használata. Itt az idő, hogy kiderítsd, neked melyik a domináns agyféltekétek.

Csak néhány egyszerű kérdésre kell válaszolnotok, színeket és szavakat kell egymáshoz társítanotok, a jól ismert "forgó nőről" kell eldöntenetek, melyik irányba mozog. Itt próbálhatjátok ki a tesztet.

Tudod mekkora az IQ-d? Itt találjátok a legjobb teszteket. Még több ingyenes tesztet pedig itt találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.