Friss adatok: ennyit keresnek a pályakezdő informatikusok

Mennyi idő alatt találnak állást, és mennyit keresnek a friss diplomások? Cikksorozatunkban hétről hétre megnézzük, milyen esélyekkel indulnak egy-egy szakterület végzett hallgatói, ezen a héten az informatikusok adatait összesítettük.

  • Eduline
Stiller Ákos

173-231 ezer forint - ennyit keresnek havonta a friss diplomás informatikusok. A végzettek két-három hónap alatt találnak állást, átlagosan minden tizedik hallgató külföldön helyezkedik el, igaz, ennél jóval több diáknak vannak ilyen tervei.

ELTE, Óbudai Egyetem - 224-231 ezer forintot keresnek havonta

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karán végzettek átlagosan 2,2 hónap alatt találtak állást, és nettó 224 ezer forintot keresnek havonta. A végzettek 11,6 százaléka próbált szerencsét másik országban.

A hallgatók 44,8 százaléka már a tanulmányai idején is dolgozott, az abszolutórium megszerzésekor 48,3 százalékuknak volt főállása. A válaszadáskor a friss diplomások 4,5 százaléka volt munkanélküli, más szakterületen a végzettek mindössze 0,9 százaléka helyezkedett el, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 9,3 százalékuk dolgozott.

Milyen adatokat néztünk?
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. Cikkünkben azokat az intézményeket találjátok, amelyeknek az adatai megtalálhatóak a diplomantul.hu oldalon.

Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán végzettek 2,2 hónap alatt találtak állást, és átlagosan nettó 231 ezer forintot keresnek havonta. A friss diplomások 7,1 százaléka vállalt állást külföldön.

A hallgatók 62,6 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott, főállása az abszolutórium megszerzésekor 48,8 százalékuknak volt. A válaszadáskor a munkanélküliek aránya 2,4 százalék volt. Más szakterületen a karon végzett informatikusok 2,5 százaléka helyezkedett el, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 4,9 százalékuk dolgozott.

BME, Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán (mivel egy karon képzik az informatikusokat és a villamosmérnököket, ezért egyelőre nem tudjuk szétválasztani az adatokat) a végzősök 34,7 százaléka dolgozott főállásban, aki pedig csak a diploma megszerzése után kezdett álláskeresésbe, 1,8 hónap alatt talált munkát, átlagosan 280 ezer forintos nettó fizetés mellett. A kutatóknak a volt hallgatók mindössze fél százaléka mondta azt, hogy nem talál állást, a végzettek 2,1 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik, amelyhez nem kell felsőfokú végzettség. Viszonylag magas ugyanakkor a külföldön munkát vállalók aránya: 34 százalék próbált szerencsét más országban.

A Miskolci Egyetemen a Gépészmérnöki és Informatikai Kar volt hallgatói átlagosan 3,7 hónap alatt találtak munkát, átlagos nettó fizetésük 174 ezer forint volt. A friss diplomások közül minden tizedik külföldön helyezkedett el, az itthon maradók 6,7 százaléka a kérdőív kitöltésekor munkanélküli volt. A pályakezdők 7,8 százaléka olyan állást szerzett, amelyhez nem kellett diploma.

A Debreceni Egyetem Informatikai Karán végzett hallgatók átlagosan 3,4 hónap alatt találtak állást, 173 ezer forintos átlagos nettó jövedelem mellett. A diplomások 12,5 százaléka más szakterületen helyezkedett el, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát pedig 12,6 százalékuk végzett.

A hallgatók 44 százaléka már a végzéskor főállásban dolgozott, a friss diplomások 8,2 százaléka pedig külföldön vállalt állást. A válaszadáskor az informatikusok 9,5 százaléka volt munkanélküli, 32,8 százalékuk pedig részmunkaidőben dolgozott.

Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről

I. Pályakezdő jogászok

II. Gazdasági diplomások

III. Végzett orvosok

IV. Bölcsészek

V. Gépészmérnökök

VI. Villamosmérnökök

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.