Sereghajtók vagyunk - ennyit keresnek az üzleti mesterszakosok itthon és külföldön

A magyarországi üzleti mesterképzéseken végzettek évente átlagosan 40 ezer dollárt, vagyis 9,1 millió forintot keresnek - derül ki a Financial Times 2013-as, üzleti képzéseket rangsoroló listájából. Ezzel a sereghajtók között vagyunk. Ez a nap képe.

  • Eduline
Nagyobb méretért kattintsatok a képre
ft.com

A rangsor összeállításói a 2010-ben diplomát szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait vizsgálták: az nézték, hogy mennyit keresnek az üzleti mesterképzésen, illetve az MBA (Master of Business Administration) és Executive MBA képzésen végzettek (utóbbi szakokat általában a cégek közép- és felsővezetői választják).

Az üzleti mesterképzésen diplomázók közül a németek keresnek a legjobban: évente átlagosan 70 ezer dollárt (16 millió forintot), őket a spanyolok és a svájciak követik. Magyarország évi 40 ezer dollárral csak Csehországot és Portugáliát előzi meg.

Az MBA szakon végzettek közül a franciaországi hallgatók vihetik haza a legmagasabb bért: évi 145 ezer dollárt (33 millió forintot), őket Spanyolország követi 144 ezer dollárral (32,8 millió forinttal). Az Executive MBA szakok közül a spanyolországi képzések érik a legtöbb pénzt, évente 174 ezer dollárt (39,7 millió forintot) - a második Nagy-Britannia évi 170 ezer dollárral (38,8 millió forinttal).

Mennyit keresnek, és hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások? Cikksorozatunkat itt találjátok, az egyetemekre, főiskolákra lebontott adatokat pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna