Hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások, és mennyit keresnek? A végzettek hány százaléka helyezkedik el más szakterületen vagy külföldön? Hétről hétre megnézzük, mire számíthatnak a különböző szakokon diplomát szerzők, ezúttal a bölcsészek pályakövetési adatait összesítettük.
118-158 ezer – ennyit keresnek a végzett bölcsészek a diplomáspálya-követési rendszer legfrissebb, 2011-es és 2012-es adatai szerint. A pályakezdők átlagosan négy hónap alatt találnak állást, egy részük pedig külföldön próbál elhelyezkedni.
Miskolc, Debrecen, ELTE
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanulók fele már felsőfokú tanulmányai idején is dolgozott, a végzéskor 36,8 százalékuknak volt főállása. A kérdőív kitöltésekor a megkérdezettek 15,7 százaléka volt munkanélküli, részmunkaidőben pedig 39,3 százalékuk dolgozott.
A végzett bölcsészek 19,1 százaléka helyezkedett el más szakterületen, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig minden negyedik válaszadó dolgozott. A Miskolci Egyetemről bölcsészkaráról kikerülők átlagosan négy hónap alatt találtak munkát, havi nettó 120 ezer forintos fizetés mellett. Külföldön 7,2 százalékuk helyezkedett el.
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzettek átlagosan négy és fél hónap alatt találtak állást, és nettó 125 ezer forintot kerestek havonta. Minden huszadik diák külföldön próbált szerencsét.
Az abszolutórium megszerzésekor minden harmadik hallgató főállásban dolgozott. A megkérdezéskor a végzettek 13,7 százaléka volt munkanélküli, 44,1 százaléknak pedig részmunkaidős állása volt. A hallgatók 18 százaléka helyezkedett el más szakterületen, minden ötödik végzett pedig olyan munkakörben dolgozott, amely nem igényel felsőfokú végzettséget.
| Milyen adatokat néztünk? |
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. Korábbi, 2011-es adatokat tartalmaz a pályakövetési rendszer a Pécsi Tudományetemről és a Szegedi Tudományegyetemről: ekkor 2008-ban és 2010-ben végzettek nyilatkoztak a tapasztalataikról. |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzettek 14,9 százaléka külföldön vállalt munkát a diplomázás után. A hallgatók átlagosan 3,4 hónap alatt találtak állást, havi nettó 134 ezer forintos fizetés mellett.
Az ELTE bölcsészkarán minden harmadik hallgató dolgozott már a tanulmányai alatt is, a végzéskor 22,9 százalékuknak volt főállása. A kérdőív kitöltésekor 8,1 százalékuk volt munkanélküli, minden harmadik válaszadó pedig részmunkaidőben dolgozott. Más szakterületen a friss diplomások 16,1 százaléka helyezkedett el, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát pedig 23 százalékuk szerzett.
Pázmány, Szeged, Pécs: a 2011-es adatok
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanulók 37,5 százaléka dolgozott a tanulmányai alatt is. Az abszolutórium megszerzésekor a 2008-ban végzettek 72,1, a 2010-ben végzettek 23,7 százalékának volt főállása. Munkanélküli periódusa a diplomázás óta a hallgatók 21,4, illetve 44,6 százalékának volt. A végzett bölcsészek 11,6 százaléka külföldön talált állást.
A Pázmány bölcsészkarán 2008-ban végzetteknek 8,2, a 2010-ben diplomázóknak pedig 14,4 százaléka helyezkedett el más szakterületen. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 10,2, illetve 27,3 százalékuk dolgozik. A 2010-ben végzettek valamivel több mint öt hónap alatt találtak állást, a 2008-ban diplomázók körében a havi nettó átlagjövedelem 170 ezer, a 2010-es évfolyam tagjai körében pedig 142 ezer forint volt.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzettek átlagosan négy és fél hónap alatt találtak munkát. Azok, akik 2008-ban szereztek diplomát, nettó 146 ezer, a 2010-ben végzettek nettó 118 ezer forintot kerestek havonta. Minden tizedik végzett bölcsész külföldön talált munkát.
A friss diplomások 42 százaléka már a felsőfokú tanulmányok idején is dolgozott, a 2008-ban végzettek 41,8, a 2010-ben végzettek 29,8 százalékának volt főállása az abszolutórium megszerzésekor. Más szakterületen a hallgatók 14,4, illetve 18,8 százaléka helyezkedett el, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 14, illetve 28 százalékuk dolgozott. A diplomázás óta a végzett bölcsészek 39-40 százalékának volt munkanélküli periódusa.
| Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről |
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2008-ban végzettek 14 százaléka helyezkedett el külföldön, a 2010-ben diplomázóknak pedig 8,7 százaléka vállalt más országban munkát. A munkakeresés átlagos időtartam hét, illetve négy és fél hónap volt, havi nettó 158, illetve 139 ezer forintos fizetés mellett.
A hallgatók 45,4 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott, főállása az abszolutórium megszerzésekor a 2008-ban végzettek 49,3 százalékának volt, a 2010-ben diplomát szerzők körében ez az arány 20,4 százalék.
Munkanélküli periódusa a végzés óta a friss diplomások 32,2, illetve 39,1 százalékának volt. A 2008-ban végzett bölcsészek 14,1 százaléka, a 2010-es évfolyam 24,5 százaléka talált állást már szakterületen, míg felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben a végzett hallgatók 21,1, illetve 35,3 százaléka dolgozott.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
