Újra lányok özönlötték el a BME-t

Hetedik alkalommal rendezték meg a Lányok Napját a BME-n, amelyhez öt kar csatlakozott. A műegyetemi programokat csaknem 400 pályaválasztás előtt álló diák látogatta meg.

  • Eduline
Wikipédia

„Magyarországon még mindig kevés lány választja a mérnöki pályát, miközben Németországban már az informatikusok fele nő. A műszaki területen alulreprezentáltak a lányok, még mindig létezik az a sztereotípia, hogy ez egy fiús szakma, pedig nincs olyan területe, amit a lányok ne tudnának ugyanolyan jól csinálni, mint a fiúk – mondta a Műegyetemet bemutató megnyitó beszédében Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) oktatási dékánhelyettese - írja az egyetem.

A karok bemutatóin több mint 30 helyszínen várták az érdeklődőket. A VIK, a GPK és a KJK programjaira érkezők az előadások mellett meglátogatták a Műegyetem laboratóriumait, tájékoztatták őket a gyakorlati képzési lehetőségekről és megnézhették az oktatásokhoz használt szemléltető eszközöket. 

A BME-n átlagosan 30% a lányok aránya, de ez karonként nagyon különböző. Míg hat éve az elsőéves hallgatóknak mindössze 4%-a volt lány, addig tavaly ez már 12%-ra emelkedett – beszélt a részletekről Dallos Györgyi, a Lányok Napja főkoordinátora.

A Lányok Napja kezdeményezésben résztvevő karok bíznak abban, hogy – bár globális jelenségként viszonylag kevés nő választja a villamosmérnöki és az informatikus tanulmányokat - az ehhez hasonló megmozdulások miatt sokak érdeklődését felkelti a műszaki pálya iránt. Egyre több lány ismeri fel, hogy a mérnöki szakmák sokoldalúak, nagy kihívással járhatnak, igénylik a kreativitást és rengetek szakmai lehetőséget rejtenek.

Kukkoló leselkedik a BME egyik mosdójában? A rendőrség is nyomozott az ügyben

A rendőrség is nyomozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mosdójában feltűnő kukkoló ügyében - írja a Bors. Ahogy arról korábban beszámoltunk, furcsa figyelmeztetés fogadja a hallgatókat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „E" épületének egyik mosdójában.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.