Újra lányok özönlötték el a BME-t

Hetedik alkalommal rendezték meg a Lányok Napját a BME-n, amelyhez öt kar csatlakozott. A műegyetemi programokat csaknem 400 pályaválasztás előtt álló diák látogatta meg.

  • Eduline
Wikipédia

„Magyarországon még mindig kevés lány választja a mérnöki pályát, miközben Németországban már az informatikusok fele nő. A műszaki területen alulreprezentáltak a lányok, még mindig létezik az a sztereotípia, hogy ez egy fiús szakma, pedig nincs olyan területe, amit a lányok ne tudnának ugyanolyan jól csinálni, mint a fiúk – mondta a Műegyetemet bemutató megnyitó beszédében Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) oktatási dékánhelyettese - írja az egyetem.

A karok bemutatóin több mint 30 helyszínen várták az érdeklődőket. A VIK, a GPK és a KJK programjaira érkezők az előadások mellett meglátogatták a Műegyetem laboratóriumait, tájékoztatták őket a gyakorlati képzési lehetőségekről és megnézhették az oktatásokhoz használt szemléltető eszközöket. 

A BME-n átlagosan 30% a lányok aránya, de ez karonként nagyon különböző. Míg hat éve az elsőéves hallgatóknak mindössze 4%-a volt lány, addig tavaly ez már 12%-ra emelkedett – beszélt a részletekről Dallos Györgyi, a Lányok Napja főkoordinátora.

A Lányok Napja kezdeményezésben résztvevő karok bíznak abban, hogy – bár globális jelenségként viszonylag kevés nő választja a villamosmérnöki és az informatikus tanulmányokat - az ehhez hasonló megmozdulások miatt sokak érdeklődését felkelti a műszaki pálya iránt. Egyre több lány ismeri fel, hogy a mérnöki szakmák sokoldalúak, nagy kihívással járhatnak, igénylik a kreativitást és rengetek szakmai lehetőséget rejtenek.

Kukkoló leselkedik a BME egyik mosdójában? A rendőrség is nyomozott az ügyben

A rendőrség is nyomozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mosdójában feltűnő kukkoló ügyében - írja a Bors. Ahogy arról korábban beszámoltunk, furcsa figyelmeztetés fogadja a hallgatókat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „E" épületének egyik mosdójában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.