Augusztusban 4,4 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek a versenyszférában az előző havi 3,4 százalékos emelkedés után, és 2,3 százalékkal emelkedtek a költségvetési intézményeknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A nemzetgazdaság egészét tekintve 3,9 százalékkal emelkedtek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, míg a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva 2,2 százalékos volt a bérnövekedés - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek változása megegyezett, mert nem volt érdemi adóváltozás, a reálkeresetek alakulása pedig a 0,2 százalékos augusztusi inflációval kalkulálva szintén alig tér el a bruttó adatoktól. A versenyszférában a jutalom, prémium és más egyszeri különjuttatás nélkül 3,8 százalékos volt a keresetek éves növekedése augusztusban.
Augusztusban a közfoglalkoztatottak száma 195 ezerre nőtt, 32,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a teljes munkaidőre számított keresetük 1,4 százalékkal magasabb, 77 ezer 519 forint volt.
Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a közfoglalkoztatottak nélkül 242 081 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 245 598, míg a költségvetésben dolgozók 234 278 forintot kerestek.
Idén január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 246 414 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 251 034, míg a költségvetési intézményeknél 237 033 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,3, a vállalkozásoknál 4,7, a költségvetés területén 6,8, a nonprofit szervezeteknél 7,2 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-augusztushoz hasonlítva.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, 489 300 forintot tettek ki. Ezt az információ és kommunikáció követte 451 800 forinttal, valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 413 400 forinttal.
A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók keresték, 142 400, illetve 153 100 forintot. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágakban dolgozók keresete 172 200 forint volt.
Január-augusztusban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 219 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9800, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
