Ilyenek az átlagfizetések Magyarországon: friss adatok

Augusztusban 4,4 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek a versenyszférában az előző havi 3,4 százalékos emelkedés után, és 2,3 százalékkal emelkedtek a költségvetési intézményeknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A nemzetgazdaság egészét tekintve 3,9 százalékkal emelkedtek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, míg a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva 2,2 százalékos volt a bérnövekedés - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • MTI
Fülöp Máté

A bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek változása megegyezett, mert nem volt érdemi adóváltozás, a reálkeresetek alakulása pedig a 0,2 százalékos augusztusi inflációval kalkulálva szintén alig tér el a bruttó adatoktól. A versenyszférában a jutalom, prémium és más egyszeri különjuttatás nélkül 3,8 százalékos volt a keresetek éves növekedése augusztusban. 

Augusztusban a közfoglalkoztatottak száma 195 ezerre nőtt, 32,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a teljes munkaidőre számított keresetük 1,4 százalékkal magasabb, 77 ezer 519 forint volt.

Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a közfoglalkoztatottak nélkül 242 081 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 245 598, míg a költségvetésben dolgozók 234 278 forintot kerestek. 

Idén január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 246 414 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 251 034, míg a költségvetési intézményeknél 237 033 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,3, a vállalkozásoknál 4,7, a költségvetés területén 6,8, a nonprofit szervezeteknél 7,2 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-augusztushoz hasonlítva.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, 489 300 forintot tettek ki. Ezt az információ és kommunikáció követte 451 800 forinttal, valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 413 400 forinttal. 

A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók keresték, 142 400, illetve 153 100 forintot. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágakban dolgozók keresete 172 200 forint volt. 

Január-augusztusban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 219 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9800, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.