Kiderült, miért idegesítő annyira a sikoltozás

Kiderült, miért tartják az emberek idegesítőnek a sikoltozást. A New York Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az emberi sikoly minden más hangnál hatékonyabban ingerli az agy félelemközpontját, a gyors hangerőváltozások és a durvaság miatt vált ki érzelmi reakciókat.

  • Eduline
Wikipedia

A New York Egyetem tudósai bebizonyították, hogy az emberi sikoly egyedülálló módon ingerli az agy félelemközéppontját.

A tudósok számos más hanggal összevetették a sikolyt, így a beszédhanggal és különböző hangszerekkel is. Arra jutottak, hogy csak a rendőrségi sziréna és az autóriasztó képes felvenni a versenyt a sikoltással.

David Poeppel professzor a Guardiannak elmondta, a hang durvasága a kulcs, vagyis hogy milyen intenzitással változik az adott hang frekvenciája. A normál emberi beszéd közben a hangerő másodpercenként csak 4-5 Hz között ingadozik, sikításkor viszont a hang sokkal egyenetlenebb, akár 30-150 Hz-es is lehet a kilengés. Ezek annyira gyors változások, hogy igazából észre sem vesszük, de emiatt olyan idegesítő.

Poeppel szerint azzal, hogy sikerült meghatározni a sikoly idegesítő mivoltának a titkát, ezt felhasználva még idegesítőbb riasztó- vagy ébresztőhangokat, vagy akár horrorfilmes hangeffekteket is létre lehet hozni.

További érdekes tudományos kísérleteket vagy éppen a tudományos tévhitek megdöntését itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna