Kiderült, miért idegesítő annyira a sikoltozás

Kiderült, miért tartják az emberek idegesítőnek a sikoltozást. A New York Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az emberi sikoly minden más hangnál hatékonyabban ingerli az agy félelemközpontját, a gyors hangerőváltozások és a durvaság miatt vált ki érzelmi reakciókat.

  • Eduline
Wikipedia

A New York Egyetem tudósai bebizonyították, hogy az emberi sikoly egyedülálló módon ingerli az agy félelemközéppontját.

A tudósok számos más hanggal összevetették a sikolyt, így a beszédhanggal és különböző hangszerekkel is. Arra jutottak, hogy csak a rendőrségi sziréna és az autóriasztó képes felvenni a versenyt a sikoltással.

David Poeppel professzor a Guardiannak elmondta, a hang durvasága a kulcs, vagyis hogy milyen intenzitással változik az adott hang frekvenciája. A normál emberi beszéd közben a hangerő másodpercenként csak 4-5 Hz között ingadozik, sikításkor viszont a hang sokkal egyenetlenebb, akár 30-150 Hz-es is lehet a kilengés. Ezek annyira gyors változások, hogy igazából észre sem vesszük, de emiatt olyan idegesítő.

Poeppel szerint azzal, hogy sikerült meghatározni a sikoly idegesítő mivoltának a titkát, ezt felhasználva még idegesítőbb riasztó- vagy ébresztőhangokat, vagy akár horrorfilmes hangeffekteket is létre lehet hozni.

További érdekes tudományos kísérleteket vagy éppen a tudományos tévhitek megdöntését itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások
@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.