Kiderült, miért idegesítő annyira a sikoltozás

Kiderült, miért tartják az emberek idegesítőnek a sikoltozást. A New York Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az emberi sikoly minden más hangnál hatékonyabban ingerli az agy félelemközpontját, a gyors hangerőváltozások és a durvaság miatt vált ki érzelmi reakciókat.

  • Eduline
Wikipedia

A New York Egyetem tudósai bebizonyították, hogy az emberi sikoly egyedülálló módon ingerli az agy félelemközéppontját.

A tudósok számos más hanggal összevetették a sikolyt, így a beszédhanggal és különböző hangszerekkel is. Arra jutottak, hogy csak a rendőrségi sziréna és az autóriasztó képes felvenni a versenyt a sikoltással.

David Poeppel professzor a Guardiannak elmondta, a hang durvasága a kulcs, vagyis hogy milyen intenzitással változik az adott hang frekvenciája. A normál emberi beszéd közben a hangerő másodpercenként csak 4-5 Hz között ingadozik, sikításkor viszont a hang sokkal egyenetlenebb, akár 30-150 Hz-es is lehet a kilengés. Ezek annyira gyors változások, hogy igazából észre sem vesszük, de emiatt olyan idegesítő.

Poeppel szerint azzal, hogy sikerült meghatározni a sikoly idegesítő mivoltának a titkát, ezt felhasználva még idegesítőbb riasztó- vagy ébresztőhangokat, vagy akár horrorfilmes hangeffekteket is létre lehet hozni.

További érdekes tudományos kísérleteket vagy éppen a tudományos tévhitek megdöntését itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.