Kiderült, miért tartják az emberek idegesítőnek a sikoltozást. A New York Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az emberi sikoly minden más hangnál hatékonyabban ingerli az agy félelemközpontját, a gyors hangerőváltozások és a durvaság miatt vált ki érzelmi reakciókat.
A New York Egyetem tudósai bebizonyították, hogy az emberi sikoly egyedülálló módon ingerli az agy félelemközéppontját.
A tudósok számos más hanggal összevetették a sikolyt, így a beszédhanggal és különböző hangszerekkel is. Arra jutottak, hogy csak a rendőrségi sziréna és az autóriasztó képes felvenni a versenyt a sikoltással.
David Poeppel professzor a Guardiannak elmondta, a hang durvasága a kulcs, vagyis hogy milyen intenzitással változik az adott hang frekvenciája. A normál emberi beszéd közben a hangerő másodpercenként csak 4-5 Hz között ingadozik, sikításkor viszont a hang sokkal egyenetlenebb, akár 30-150 Hz-es is lehet a kilengés. Ezek annyira gyors változások, hogy igazából észre sem vesszük, de emiatt olyan idegesítő.
Poeppel szerint azzal, hogy sikerült meghatározni a sikoly idegesítő mivoltának a titkát, ezt felhasználva még idegesítőbb riasztó- vagy ébresztőhangokat, vagy akár horrorfilmes hangeffekteket is létre lehet hozni.
További érdekes tudományos kísérleteket vagy éppen a tudományos tévhitek megdöntését itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
