Virtuális állásbörzét tart az ELTE

Virtuális állásbörzét rendez az ELTE november 11. és 13. között: az intézmény platformján ötvennél több munkáltató hirdeti meg a fiatal egyetemistákat megcélzó pozícióit, köztük az ország vezető tanácsadó, kereskedelmi és innovációs társaságai.

  • MTI
Shutterstock

Az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ által ötödször megszervezett állásmustrán az egyes standoknál a fontos céginformációk letöltése mellett az álláshirdetésekre is lehet jelentkezni. 

A pályázó fiatalok az allasborze.elte.hu honlapon beküldhetik az önéletrajzukat, és a kiállító cégek egy részétől akár azonnal, Skype-on is lehet majd kérdezni az álláskeresés folyamatával, vagy a betölteni kívánt pozícióval kapcsolatban. 

Az érdeklődőket csaknem ötven stand és mintegy kétszáz álláshirdetés várja, a börzén olyan nagy cégek vesznek részt, mint a Bosch, az EY, az Ericsson, az IBM, a Decathlon, a HAYS, a Kelly Services, az ExxonMobil vagy a Trenkwalder. A börze ideje alatt a karrierközpont munkatársai online, telefonon és személyesen is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.