Vigyázat: bukhatjátok a KRESZ-tanfolyamot, ha nem vizsgáztok időben

Több tízezer forintot bukhattok, ha nem teszitek le időben a KRESZ-vizsgát vagy a forgalmit.

  • Eduline

MTI Fotó: Földi Imre

A KRESZ-tanfolyam megkezdésétől egy évetek van letenni a vizsgát: a tanfolyam kezdetétől számított kilenc hónapon belül el kell mennetek vizsgázni, majd további három hónapotok van arra, hogy esetleg pótvizsgázzatok. Ha kicsúsztok az egy évből, meg kell ismételnetek a KRESZ-tanfolyamot is - ezzel pedig a tanfolyam árától függően 15-30 ezer forintot bukhattok. A 2015-ös árakról itt írtunk.

A sikeres KRESZ-vizsga után két éven belül kell megszereznetek a jogosítványt, azaz ennyi idő alatt el kell végeznetek a gyakorlati tanfolyamot, le kell vezetnetek legalább 30 órát és 580 kilométert, át kell mennetek a járműkezelési és a forgalmi vizsgán, be kell szereznetek az orvosi igazolásokat, különben újra kell kezdenetek az egész procedúrát.

Ha még tavaly kezdtétek el a KRESZ-vizsgára való felkészülést, fontos észben tartanotok, hogy januártól változtak a vizsgakérdések. Ugyanabból a tananyagból, de sokkal több kérdést tartalmazó kérdésbankból kapjátok majd a feladatokat. A KRESZ-vizsga 2015-ös változásait itt gyűjtöttük össze, az új vizsgakérdéseket pedig itt gyakorolhatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.