Veszélyben lehetnek a külföldön dolgozó fiatalok

Egyre több fiatal hajléktalan Magyarországon, és a külföldön dolgozók egy részét is veszély fenyegeti.

  • Eduline
MTI / Kallos Bea

Erről beszélt Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani vezetője a Magyar Nemzetnek. Mint mondta, a fiatal hajléktalanoknak alapvetően két nagy csoportja van: a volt állami gondozottak, és olyanok, akik vidékről, jellemzően kistelepülésekről költöztek fel a városokba.

A vidékről Budapestre költözők nem egyből válnak fedél nélkülivé, először van hol lakniuk, ám mivel egyedül vannak, ha kicsúszik a talaj a lábuk alól, nincs aki segítsen nekik. A 30 évnél fiatalabb hajléktalanok csaknem 40 százaléka már Budapesten lakva vált azzá.

Bár korábban az utcán élők között egyre több volt az iskolázottabb - ahogy a társadalom egészében is növekedett a számuk -, ma egyre több az, akinek csak nyolc általánosa van.

Az állami gondozottak a hirtelen rájuk szakadó önállósággal nem tudnak mit kezdeni, nagyon kevés olyan mentor van, aki segítene ezeken a fiatalokon.

Gurály a lapnak elmondta, a most külföldön dolgozó, "gyökértelenné váló" emberekből kerül majd ki a fiatal hajléktalanok újabb hulláma. Az uniós csatlakozás óta a képzetlen fiatalok tömegei sodródnak Nyugat-Európába, akik hazatérve nem tudnak visszaintegrálódni, és így jó eséllyel lesznek hajléktalanok – mondta a szakember.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.