Végzetes hibák az önéletrajzokban – ezért nem fognak visszahívni

Érdemes jól átgondolt pályázatot küldeni egy álláshirdetésre, mert egy HR-esnek átlagosan tizenöt másodperce van egy-egy önéletrajz átfutására. Megmutatjuk, milyen hibák lehetnek végzetesek.

  • Eduline
Jobline

Fontos a külalak

Nemcsak az a fontos, hogy egy önéletrajz informatív legyen, de sorsdöntő lehet a külalak is. Törekedjetek arra, hogy a CV-tek már ránézésre is letisztult legyen. Ne használjatok bohókás betűtípust, a tartalom összeállításánál is igyekezzetek minél logikusabban és átláthatóbban összeszedni a legfontosabb adataidat. Így nem fogjátok elrontani az önéletrajzotok.

Ne küldjétek minden állásra ugyanazt az önéletrajzot

A jó CV az álláshirdetésben megjelölt elvárásokra reflektál, mindig az adott cégre és pozícióra kell szabni. Ha például egy amerikai tulajdonú céghez pályáztok, akkor a külföldi gyakorlatot vagy munkatapasztalatot kell hangsúlyozni, akár külön bekezdésben.

Fontos a helyesírás

Hiába lennétek tökéletesek egy munkára képzettségetek és tulajdonságaitok alapján, ha rossz helyesírással adjátok le a jelentkezéseteket, valószínűleg azonnal a kukában landol a jelentkezésetek. Inkább nézessétek át valakivel a pályázatotokat, mielőtt jelentkeztek.

Legyetek képben

Nem érdemes próba-szerencse alapon olyan álláshirdetésre jelentkezni, amelyről a szívetek mélyén ti is tudjátok, hogy nem nektek szól, nem vág a képzettségetekbe. Még ha valamiért meg is kapnátok az állást, nem valószínű, hogy hosszú távon működne a dolog.

Ne hazudjatok

Talán mondanunk sem kell: nem szabad valótlanságot állítani az önéletrajzban. Hamar kiderülhet, ha nem beszélitek a CV-ben feltüntetett nyelvet, vagy gyakornokként, nem pedig alkalmazottként dolgoztatok egy cégnél. Még a hobbiról sem érdemes hazudni, mert előfordulhat, hogy a HR-esnek éppen az a sport a szenvedélye, amit csak azért írtatok bele az önéletrajzba, mert jól hangzik.

Még több hasznos tanácsot találhattok itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.