Változó idők: Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat

A leginkább amerikai country dalairól ismert énekes, költő választása újszerűen hat az irodalmi Nobel-díjak történetében.

  • Eduline
AP / Chris Pizzello

Nem ő volt a legesélyesebb, mégis nyert: Bob Dylan amerikai költőnek, dalszerzőnek, énekesnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

A testület indoklása szerint a 75 éves világhírű zenész új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset. Dylan 1941. május 24-én született, Robert Allen Zimmerman néven, a minnesotai Duluth városában. Zeneiségét nagyban befolyásolta az ötvenes évek blues- és country-színtere, majd a rock and roll születése - írja a hvg.hu. Igazán ő is a country műfajában teljesedett ki,

A díjazott 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a két magyar esélyesünk idén lemaradt a díjról:

Két magyar is esélyes az irodalmi Nobel-díjra

A legesélyesebbnek tartott japán Murakami Haruki mellett két magyar, Nádas Péter és Krasznahorkai László is elnyerheti az aranyplakettet. Minden évben közzéteszi fogadási listáját a Nobel-díjra esélyesnek tartott írókról a Ladbrokes fogadóiroda. Idén a kilencedik kiemelt Krasznahorkai László, akinek a hazai irodalmi életben azt követően csapott fel ismét a népszerűsége, miután angol nyelven is megjelentetett írásaival elnyerte a Man Booker-díjat .

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.