A felnőttképzési törvény tervezett módosításának elsődleges célja az oktatás rugalmassá tétele a munkaerőhiány csökkentése érdekében, az új szabályozás a vállalati tanfolyamok, továbbképzések szélesebb körű elterjedését is segítené - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Magyar Időknek.
Cseresnyés Péter a lap szombati számában megjelent cikkben ismerteti, hogy a minisztérium az idén csaknem 130 vállalatot kérdezett meg dolgozóik továbbképzéséről és a munkaerő-utánpótláshoz szükséges javaslataikról. A felmérésből az derült ki, hogy míg a nagyvállalatok tudatos és rendszeres továbbképzésben részesítik dolgozóikat, és folyamatos visszacsatolás mellett teszik még hatékonyabbá belső képzéseiket, a kis- és középvállalkozások egyharmada nem képzi az alkalmazottakat.
A szaktárca ezért a szabályozás finomhangolásával segíti a vállalati oktatási rendszer beindítását, kiterjesztését. A törvénytervezetben szereplő módosítások elősegítik, hogy munkavállalóik át- és továbbképzése minél rövidebb idő alatt valósuljon meg, és annak keretében célzottan az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek - fejtette ki Cseresnyés Péter.
Hozzátette, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén egyszerűbbé válik az új munkaerő alkalmazásához szükséges, legfeljebb 30 órás időtartamú - betanító, ismeretfelújító, ismeretbővítő jellegű - képzések megvalósítása. Lehetővé válik továbbá, hogy a nagyvállalatok beszállítóinál dolgozók képzése államilag támogatott belső képzésként valósuljon meg, ezáltal a beszállítói kör dolgozói gyorsabban juthatnak olyan képzésekhez, amelyek szükségesek az esetleges technológiai váltáskor.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
