Újabb változások: többek tanulhatnak munkahelyi képzéseken

A felnőttképzési törvény tervezett módosításának elsődleges célja az oktatás rugalmassá tétele a munkaerőhiány csökkentése érdekében, az új szabályozás a vállalati tanfolyamok, továbbképzések szélesebb körű elterjedését is segítené - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Magyar Időknek.

  • MTI
pixabay.com

Cseresnyés Péter a lap szombati számában megjelent cikkben ismerteti, hogy a minisztérium az idén csaknem 130 vállalatot kérdezett meg dolgozóik továbbképzéséről és a munkaerő-utánpótláshoz szükséges javaslataikról. A felmérésből az derült ki, hogy míg a nagyvállalatok tudatos és rendszeres továbbképzésben részesítik dolgozóikat, és folyamatos visszacsatolás mellett teszik még hatékonyabbá belső képzéseiket, a kis- és középvállalkozások egyharmada nem képzi az alkalmazottakat. 

A szaktárca ezért a szabályozás finomhangolásával segíti a vállalati oktatási rendszer beindítását, kiterjesztését. A törvénytervezetben szereplő módosítások elősegítik, hogy munkavállalóik át- és továbbképzése minél rövidebb idő alatt valósuljon meg, és annak keretében célzottan az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek - fejtette ki Cseresnyés Péter.

Hozzátette, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén egyszerűbbé válik az új munkaerő alkalmazásához szükséges, legfeljebb 30 órás időtartamú - betanító, ismeretfelújító, ismeretbővítő jellegű - képzések megvalósítása. Lehetővé válik továbbá, hogy a nagyvállalatok beszállítóinál dolgozók képzése államilag támogatott belső képzésként valósuljon meg, ezáltal a beszállítói kör dolgozói gyorsabban juthatnak olyan képzésekhez, amelyek szükségesek az esetleges technológiai váltáskor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.