A felnőttképzési törvény tervezett módosításának elsődleges célja az oktatás rugalmassá tétele a munkaerőhiány csökkentése érdekében, az új szabályozás a vállalati tanfolyamok, továbbképzések szélesebb körű elterjedését is segítené - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Magyar Időknek.
Cseresnyés Péter a lap szombati számában megjelent cikkben ismerteti, hogy a minisztérium az idén csaknem 130 vállalatot kérdezett meg dolgozóik továbbképzéséről és a munkaerő-utánpótláshoz szükséges javaslataikról. A felmérésből az derült ki, hogy míg a nagyvállalatok tudatos és rendszeres továbbképzésben részesítik dolgozóikat, és folyamatos visszacsatolás mellett teszik még hatékonyabbá belső képzéseiket, a kis- és középvállalkozások egyharmada nem képzi az alkalmazottakat.
A szaktárca ezért a szabályozás finomhangolásával segíti a vállalati oktatási rendszer beindítását, kiterjesztését. A törvénytervezetben szereplő módosítások elősegítik, hogy munkavállalóik át- és továbbképzése minél rövidebb idő alatt valósuljon meg, és annak keretében célzottan az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek - fejtette ki Cseresnyés Péter.
Hozzátette, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén egyszerűbbé válik az új munkaerő alkalmazásához szükséges, legfeljebb 30 órás időtartamú - betanító, ismeretfelújító, ismeretbővítő jellegű - képzések megvalósítása. Lehetővé válik továbbá, hogy a nagyvállalatok beszállítóinál dolgozók képzése államilag támogatott belső képzésként valósuljon meg, ezáltal a beszállítói kör dolgozói gyorsabban juthatnak olyan képzésekhez, amelyek szükségesek az esetleges technológiai váltáskor.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
