A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatási rendszert, így újabb reformok előtt áll a szakképzés - írja csütörtöki számában a Magyar Hírlap.
Az újság interjút készített Kanzsalics Eszterrel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) főigazgatójával, aki a lapnak elmondta: a kormány tervei között szerepel a szakképzési centrumok szakmai és módszertani megerősítése a szakmai kamarákkal együttműködve. Továbbá a pályaorientáció terén is számítanak a központokra.
A 2014-2020-as uniós ciklusban a duális képzést, a szakképzésmenedzsmentet és az irányítást érintő, valamint a pályaorientációs, a tehetséggondozási és tananyag-fejlesztési feladatokra hétmilliárd forint keretösszegű uniós forrás áll rendelkezésre. Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre pedig 2020-ig tizenkétmilliárd forintnyi uniós forrást különítettek el - közölte a főigazgató.
Jelezte: reformokat szeretnének, ezért folytatják az átalakításokat. Például azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő fiatalok döntő többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendő munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést.
A szakképzés reformja során a kormányt az a cél vezérelte, hogy az oktatás minél inkább igazodjon a gazdaság igényeihez. A munkaerő-utánpótlás érdekében a szakképzés minőségi fejlesztését, az élethosszig tartó tanulás kiterjesztését egyre több ágazatra szintén nagyon fontosnak tartja az NSZFH főigazgatója.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
