Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatási rendszert, így újabb reformok előtt áll a szakképzés - írja csütörtöki számában a Magyar Hírlap.

Az újság interjút készített Kanzsalics Eszterrel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) főigazgatójával, aki a lapnak elmondta: a kormány tervei között szerepel a szakképzési centrumok szakmai és módszertani megerősítése a szakmai kamarákkal együttműködve. Továbbá a pályaorientáció terén is számítanak a központokra.
A 2014-2020-as uniós ciklusban a duális képzést, a szakképzésmenedzsmentet és az irányítást érintő, valamint a pályaorientációs, a tehetséggondozási és tananyag-fejlesztési feladatokra hétmilliárd forint keretösszegű uniós forrás áll rendelkezésre. Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre pedig 2020-ig tizenkétmilliárd forintnyi uniós forrást különítettek el - közölte a főigazgató.
Jelezte: reformokat szeretnének, ezért folytatják az átalakításokat. Például azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő fiatalok döntő többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendő munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést.
A szakképzés reformja során a kormányt az a cél vezérelte, hogy az oktatás minél inkább igazodjon a gazdaság igényeihez. A munkaerő-utánpótlás érdekében a szakképzés minőségi fejlesztését, az élethosszig tartó tanulás kiterjesztését egyre több ágazatra szintén nagyon fontosnak tartja az NSZFH főigazgatója.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.