Új ásványt fedeztek fel Magyarországon

Új ásványra bukkant egy amatőr kutató Rudabányán, a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) új ásványfajnak fogadta el, a neve Rudabányait lett - közölte a miskolci Herman Ottó Múzeum szombaton az MTI-vel.

  • MTI
Horváth Szabolcs

Fehér Béla, az intézmény ásványtárának vezetője arról tájékoztatatott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világban ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel.

A leletet Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványkutató találta az egykori vasércbánya Adolf bányarészében még hét évvel ezelőtt, meghatározásra eljuttatta a múzeumba. Ilyenkor a szakemberek két szempontból vizsgálják meg az ásványt: egyrészt milyen a kémiai összetétele, másrészt milyen a szerkezete. Az új anyagról kiderült, hogy olyan a szerkezete, amelyet korábban még nem ismertek, innentől vált igazán izgalmassá - közölte a múzeum.

A tájékoztatás kitér arra is, hogy az intézmény ásványtárához kapcsolódik egy civilbázis, az ásványbarátok olyan köre, akik rendszeresen adnak be általuk gyűjtött anyagokat vizsgálatra. Az új ásvány meghatározását Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem és Herman Ottó Múzeum munkatársa, Hertha Effenberger a bécsi egyetemtől, Fehér Béla és Zajzon Norbert a Miskolci Egyetemtől végezték el, majd nyújtották be elfogadásra az IMA illetékes bizottságának. A harminc tagból álló testületnek minden ilyen javaslatot legalább kétharmados arányban kell elfogadnia, ez ebben az esetben megtörtént.

A kutatók a Rudabányait nevet adták az új ásványnak. Az ásvány iránt érdeklődők az ebben a hónapban a Miskolci Egyetemen rendezendő hagyományos ásványfesztiválon ismerkedhetnek meg a lelettel, amelyről önálló előadást is tartanak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.