Hamarosan egy hatodik ízt is hivatalosan elismernek, amit az ember érzékelni tud. Eddig volt a sós, az édes, a savanyú, a keserű és az umami. Most eggyel emelik a tétet.
Hamarosan a zsíros íz lehet a hatodik, hivatalosan is elismert íz, amit az ember érzékelni tud. A másik öt a sós, az édes, a savanyú, a keserű és az umami. Az umamit főleg a keleti konyhából ismerhetjük, a japán eredetű szó jelentése húsos, erős, csípős.
A Chemical Senses nevű szaklapban leközölt tanulmány szerint az oleogustus, vagyis a „zsír íze” latin megfelelője lehet az új íz neve. Az új íz elkülönítéséhez arra van szükség, hogy a kutatók megtalálják az érzékeléséhez szükséges receptorokat az ízlelést végző szervekben, illetve hogy kimutassák magát a molekulát, amit a receptorok érzékelnek – írta az Index.
Azt, hogy a zsír ízét érzékelő receptorok is vannak a szánkban, már korábban is kimutatták, 2005 óta folyamatosan kutatják a területet. Vita eddig főleg amiatt volt, hogy vajon az emberek tényleg képesek-e megkülönböztetni a zsír ízét – sokak szerint ugyanis a zsírt más tulajdonságairól, főleg az olajos, ragadós érzésről ismerjük fel, amikor a szánkba kerül.
| Még több érdekesség |
Az új tanulmányból kiderül, hogy a 28 különböző mintát megkóstoló alanyok több mint fele tudta helyesen kiválasztani azokat, amelyekben valóban volt zsír, viszont a minta semmilyen más tulajdonsága nem utalt erre.
A zsír a tanulmány szerint nagyobb mennyiségben pont arra utasítja a szervezetet, hogy hagyja abba az evést, ugyanakkor kisebb mennyiségben, jól eldolgozva segíthet más ízek kiemelésében, vagyis vonzóbbá tehet bizonyos ételeket, például a csokoládét vagy a bort.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
