Tudtad, hogy már hat íz van? Vagy leragadtál négynél?

Hamarosan egy hatodik ízt is hivatalosan elismernek, amit az ember érzékelni tud. Eddig volt a sós, az édes, a savanyú, a keserű és az umami. Most eggyel emelik a tétet.

  • Eduline
Pixabay.com

Hamarosan a zsíros íz lehet a hatodik, hivatalosan is elismert íz, amit az ember érzékelni tud. A másik öt a sós, az édes, a savanyú, a keserű és az umami. Az umamit főleg a keleti konyhából ismerhetjük, a japán eredetű szó jelentése húsos, erős, csípős.

A Chemical Senses nevű szaklapban leközölt tanulmány szerint az oleogustus, vagyis a „zsír íze” latin megfelelője lehet az új íz neve. Az új íz elkülönítéséhez arra van szükség, hogy a kutatók megtalálják az érzékeléséhez szükséges receptorokat az ízlelést végző szervekben, illetve hogy kimutassák magát a molekulát, amit a receptorok érzékelnek – írta az Index.

Azt, hogy a zsír ízét érzékelő receptorok is vannak a szánkban, már korábban is kimutatták, 2005 óta folyamatosan kutatják a területet. Vita eddig főleg amiatt volt, hogy vajon az emberek tényleg képesek-e megkülönböztetni a zsír ízét – sokak szerint ugyanis a zsírt más tulajdonságairól, főleg az olajos, ragadós érzésről ismerjük fel, amikor a szánkba kerül.

Még több érdekesség

Mi van a képen? Már bejárta a világot, te tudod, mi ez?

Az új tanulmányból kiderül, hogy a 28 különböző mintát megkóstoló alanyok több mint fele tudta helyesen kiválasztani azokat, amelyekben valóban volt zsír, viszont a minta semmilyen más tulajdonsága nem utalt erre.

A zsír a tanulmány szerint nagyobb mennyiségben pont arra utasítja a szervezetet, hogy hagyja abba az evést, ugyanakkor kisebb mennyiségben, jól eldolgozva segíthet más ízek kiemelésében, vagyis vonzóbbá tehet bizonyos ételeket, például a csokoládét vagy a bort.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.