Több pénz megy el a Matolcsy-féle oktatásra, mint az egyetemekre

Kétszázmilliárd forintot, a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét juttatta saját alapítványainak a Magyar Nemzeti Bank – derül ki a HVG címlapsztorijából, amely végigveszi, kik lehetnek az oktatási célokkal magyarázott gigantikus vagyonátadás nyertesei.

  • eduline/mti
MTI / Máthé Zoltán

Sokba kerülnek az unortodox bankárok a magyar adófizetőknek. Miközben az utazók gyakran bosszankodtak a gyenge forinton, volt pillanat, amikor a jegybank erre spekulált: a Pallas Athénéről elnevezett alapítványainak juttatott 200 milliárd forint egy részét euróban adta, majd akkor váltotta át, amikor az a lehető legtöbb forintot érte.

A HVG kiderítette: ez március 14-én történt, amikor igencsak gyengélkedett a magyar pénz. A milliárdokkal így kitömött öt alapítvány számos jegybanki vezetőnek, expolitikusnak, távozóban lévő nagykövetnek ad majd megbízatást – a kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét kapják, de még a tagok is több mint félmillió forintot kapnak havonta. A jegybank ingatlanok felvásárlása mellett megszerezte a bankszövetség lapját, és tárgyal a Nemzetközi Bankárképző Központ felvásárlásáról is.

A jegybank saját közgazdasági képzéseket indít, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat hirdetik", a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mind a négy, már működő alapítványa pedig az oktatási rendszer erősítését célozza - mondta a Vs.hu-nak Matolcsy György jegybankelnök.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a közgazdasági és pénzügyi oktatásban fordulatra, ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség. Megjegyezte azt is, hogy  Magyarország sikere a következő évtizedekben a képzés megújításán múlik, az MNB alapítványai pedig az oktatási rendszer erősítését segítik elő. 

Az MNB elnöke kiemelte: az alapítványokra, ingatlanberuházásokra fordított összeg nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetniük, a jegybank a nyereségéből fordított ezekre a kiadásokra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.