Több pénz megy el a Matolcsy-féle oktatásra, mint az egyetemekre

Kétszázmilliárd forintot, a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét juttatta saját alapítványainak a Magyar Nemzeti Bank – derül ki a HVG címlapsztorijából, amely végigveszi, kik lehetnek az oktatási célokkal magyarázott gigantikus vagyonátadás nyertesei.

  • eduline/mti
MTI / Máthé Zoltán

Sokba kerülnek az unortodox bankárok a magyar adófizetőknek. Miközben az utazók gyakran bosszankodtak a gyenge forinton, volt pillanat, amikor a jegybank erre spekulált: a Pallas Athénéről elnevezett alapítványainak juttatott 200 milliárd forint egy részét euróban adta, majd akkor váltotta át, amikor az a lehető legtöbb forintot érte.

A HVG kiderítette: ez március 14-én történt, amikor igencsak gyengélkedett a magyar pénz. A milliárdokkal így kitömött öt alapítvány számos jegybanki vezetőnek, expolitikusnak, távozóban lévő nagykövetnek ad majd megbízatást – a kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét kapják, de még a tagok is több mint félmillió forintot kapnak havonta. A jegybank ingatlanok felvásárlása mellett megszerezte a bankszövetség lapját, és tárgyal a Nemzetközi Bankárképző Központ felvásárlásáról is.

A jegybank saját közgazdasági képzéseket indít, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat hirdetik", a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mind a négy, már működő alapítványa pedig az oktatási rendszer erősítését célozza - mondta a Vs.hu-nak Matolcsy György jegybankelnök.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a közgazdasági és pénzügyi oktatásban fordulatra, ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség. Megjegyezte azt is, hogy  Magyarország sikere a következő évtizedekben a képzés megújításán múlik, az MNB alapítványai pedig az oktatási rendszer erősítését segítik elő. 

Az MNB elnöke kiemelte: az alapítványokra, ingatlanberuházásokra fordított összeg nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetniük, a jegybank a nyereségéből fordított ezekre a kiadásokra.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.