Kétszázmilliárd forintot, a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét juttatta saját alapítványainak a Magyar Nemzeti Bank – derül ki a HVG címlapsztorijából, amely végigveszi, kik lehetnek az oktatási célokkal magyarázott gigantikus vagyonátadás nyertesei.
Sokba kerülnek az unortodox bankárok a magyar adófizetőknek. Miközben az utazók gyakran bosszankodtak a gyenge forinton, volt pillanat, amikor a jegybank erre spekulált: a Pallas Athénéről elnevezett alapítványainak juttatott 200 milliárd forint egy részét euróban adta, majd akkor váltotta át, amikor az a lehető legtöbb forintot érte.
A HVG kiderítette: ez március 14-én történt, amikor igencsak gyengélkedett a magyar pénz. A milliárdokkal így kitömött öt alapítvány számos jegybanki vezetőnek, expolitikusnak, távozóban lévő nagykövetnek ad majd megbízatást – a kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét kapják, de még a tagok is több mint félmillió forintot kapnak havonta. A jegybank ingatlanok felvásárlása mellett megszerezte a bankszövetség lapját, és tárgyal a Nemzetközi Bankárképző Központ felvásárlásáról is.
A jegybank saját közgazdasági képzéseket indít, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat hirdetik", a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mind a négy, már működő alapítványa pedig az oktatási rendszer erősítését célozza - mondta a Vs.hu-nak Matolcsy György jegybankelnök.
Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a közgazdasági és pénzügyi oktatásban fordulatra, ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség. Megjegyezte azt is, hogy Magyarország sikere a következő évtizedekben a képzés megújításán múlik, az MNB alapítványai pedig az oktatási rendszer erősítését segítik elő.
Az MNB elnöke kiemelte: az alapítványokra, ingatlanberuházásokra fordított összeg nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetniük, a jegybank a nyereségéből fordított ezekre a kiadásokra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
