Több ezer történelmi dokumentum ázott el Budán

A kormányzati átalakítások miatt költözésre ítélték a közelmúltban felszámolt Forster Gyula Örökségvédelmi Központ munkatársait. Az épületben kellett hagyniuk több tízezer dokumentumot, ahol viszont lekapcsolták a fűtést.

  • Eduline
RTL Klub

A bürokráciacsökkentés áldozata lett az örökségvédelmi szempontból kulcsfontosságú Forster Központ. A központ műemlékeket és műtárgyakat birtokolt, felügyelte az összes ilyen besorolású épület vagy tárgy állapotát, felújításokat végzett vagy rendelt el.

A budai várnegyedben található épületükben tárolták azt a 135 év alatt összegyűjtött 44.300 történelmi tervdokumentumot is, ami történelmi funkciója mellett kulcsfontosságú a hazai műemlékek esetleges korhű felújításához is.

A Forster Központ épületét azonban kiürítették, a munkatársak Lágymányosra kerültek, ám az épület ott még nem alkalmas a dokumentumok tárolására, így azok a régi helyen maradtak. Az "üres" épületben viszont lekapcsolták a fűtést, ami a januári fagyok miatt a vízvezetékek károsodásához vezetett. Az RTL Klub számolt be róla, hogy legalább 1000 dokumentum elázott az épületben egy vízszivárgás miatt.

Az esetről közel két hétig nem tájékoztatták a nyilvánosságot, a dokumentumok mentését pedig két gondnok próbálta elvégezni szétpakolással és szárítással, hősugárzókat bevetve. A csatornának a kormány azt nyilatkozta, hogy "gyors és szakszerű" volt a mentés.

Összefoglalható, a bürokráciacsökkentés annyira sürgős volt, hogy még a fűtést sem lehetett bekapcsolva hagyni ott egy időre, ahol történelmi emlékeinkre vigyáztak.

76 éves ablakokat találtak egy budai gimnáziumon, lecserélték

Régészeket éppen nem kellett hívni Óbuda első középiskolájához: végre megtörtént a felújítás. Az Árpád Gimnázium épületét 1940-ben adták át, mely akkor Európa egyik legmodernebb iskolája volt. Üvegfalú rajzterme, gázzal, vízzel és árammal ellátott természettudományos tantermei miatt is híres volt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.