Tényleg értéktelen az érettségi?

"Pusztán gimnáziumi érettségivel nem lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, ehhez vagy egyetemet kell végezni, vagy szakmát kell tanulni" - mondta a Heti Válasznak Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Tényleg értéktelen a "sima" érettségi? Utánajártunk.

  • Eduline
Túry Gergely

A kormányzat nem titkolt célja, hogy a gimnáziumokból a szakkképzés felé terelje a diákokat. Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint egy gimnáziumi érettségi a munkaerőpiacon semmit sem ér - szemben a szakmai végzettséggel és a diplomával. A szakmunkásként dolgozó munkavállalók érettségi nélkül is bejuthatnának az egyetemre: erről itt olvashattok.

A statisztikák azonban azt mutatják, hogy az érettségivel rendelkező pályakezdők még mindig jobban járnak, mint azok, akik a szakiskolát választották: egy OKJ-s tanfolyam elvégzése viszont valóban előnyt jelent, míg a legnagyobb bérelőnnyel a diplomások számolhatnak, akik a szakmunkások átlagbérének dupláját vihetik haza. A pedagógus-szakszervezetek szerint a kormány csökkentené a gimnáziumi férőhelyek számát, a szakképzésben pedig "egyszer használatos" munkásokat gyártanának: tudósításunkat a múlt szombati tüntetésről itt olvashatjátok.

100 ezer forintot sem keresnek a szakmunkások

A fizetesek.hu 2013-as felmérése szerint az egy évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező, 17-24 éves munkavállalók szakmunkás végzettséggel bruttó 118 ezer forintot keresnek havonta. Azok, akiknek érettségijük van, átlagosan 133 ezer forintra számíthatnak, OKJ-s képesítéssel viszont 141 ezer forintot vihetnek haza. A főiskolát végzett pályakezdők átlagosan 224 ezer forintot, egyetemi végzettséggel 235 ezer forintot lehet keresni az első évben.

A legjobban fizetett szakmunkások bére is elmarad azokétól, akik felsőfokú végzettség nélkül, érettségivel is betölthető munkakörben dolgoznak: adminisztratív és irodai alkalmazottként 156 ezer forintot lehet keresni, ügyfélszolgálati munkakörben pedig - amelynél a nyelvtudás sokszor fontosabb, mint a diploma - 200 ezer forint feletti is lehet a pályakezdő fizetés. Ezzel szemben a legjobban kereső, a gyártás-termelésben és az építőiparban dolgozó szakmunkások sem keresnek többet havi bruttó 140-150 ezer forintnál.

Fizikai és szellemi - kétszeres a különbség

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2014 első kilenc hónapjában a fizikai foglalkozásúak átlagosan 104 700, a szellemi foglalkozásúak 207 700 forintot kerestek (az átlagbér 153 300 forint volt). Igaz, arról nincsen statisztika, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők közül milyen munkakörben hányan dolgoznak, és a szellemi foglalkozásúak között mekkora a felsőfokú végzettségűek aránya.

Ilyen lehet a felsőoktatás következő 15 éve
Decemberben tárgyalja a kormány az új felsőoktatási stratégiát, a törvénymódosításokat jövő év első felében fogadhatja el a parlament. A koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok. Kompetenciamérésen kellene részt venniük a felvételizőknek: erről itt olvashattok.

A friss diplomás fizetésekről azonban van: a diplomás-pályakövetési rendszer 2012-es adatai szerint a Magyarországon dolgozó friss diplomások átlagosan nettó 159 700 forintot kerestek, míg 2012. január-májusban a fizikai foglalkozásúak átlagbére 99 500 forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 187 700 forint volt. A kutatásban a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek tapasztalatait mérték fel, az adatfelvétel 2012-ben, márciustól májusig tartott - az eredményeket a Frissdiplomások 2012 című tanulmányban foglalták össze. Területttől függően akár háromszoros is lehet a különbség a diplomások fizetése között: a béreket itt nézhetitek meg.

A felmérés alapján a diplomás pályakezdők 6,5 százaléka volt munkanélküli, szemben a 10,5 százalékos aránnyal, amelyet a KSH 2012. március-májusban a 25-54 évesek körében mért. Mennyien helyezkednek el nem diplomás munkakörben? Erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.