A színházi éved kellős közepén járunk, és egy csomó jó premier még csak most következik. Színházi ajánlónk a zord időre.
Az Átriumban márciustól látható a Frida Kahlo festő életét bemutató előadás. A legendás művésznőt Gryllus Dorka alakítja, ami elég izgalmasnak ígérkezik. A teátrum oldalán lévő ismertetőben azt írják, a színház, az élőzene, a kortárs tánc és a videóművészet hatásos elegyével idézzük meg Frida Kahlo különös sorsát és világát.
Már ősz óta megy a Vígszínházban a Bűn és bűnhődés. Raszkolnyikovot Orosz Ákos, Porfirijt Stohl András alakítja a 19. századi krimiben, melyből talán kiderül, ítélkezhetünk-e mások élete felett.
December vége óta van műsoron a Katona József Színházban Günter Grass világhírű regényéből adaptált Bádogdob. Grass 1959-ben megjelenő regénye nem véletlenül lett óriási siker a világháború utáni Németországban, hiszen pont a pár évtizeddel azelőtt torz világról ad képet.
Ha a fentiek után valami könnyedebbre vágytok: a Madách Színház február 11-én mutatja be Patrick Barlow: Ben Hur című komédiáját a RaM Colosseumban. A mű a londoni West Enden óriási sláger volt.
Februárban mutatják be Szálinger Balázs Köztársaság című darabját a Trafóban. A műről ezt írják az ismertetőjében: Szálinger Balázs „politikai krimije”ókori történetet dolgoz fel: a fiatal, huszonéves Julius Caesart közismert politikai pályafutása előtt egy alkalommal kalózok ejtik fogságba. A velük töltött idő alatt komoly leckét kap életből és hatalomelméletből, amit később hidegen izzó bosszúvággyal fizet vissza.
A debreceni Csokonaiban Závada Pál híres regényét, a Jadviga párnáját vitték színpadra. A színház oldalán így mutatják be a művet: a Jadviga párnája időtlen dialógus. Osztatní András és Palkovics Mária Jadviga házasságának letaglózó története. Két ember elhallgatásokra és távolságtartásra épülő kapcsolatának meséje, akik egy könyvecske lapjain vallanak egymásnak az elmúlt idő áthatolhatatlan falán keresztül. A lapokat végül – számos megjegyzéssel kiegészítve – egy harmadik naplóíró szerkeszti szomorú párbeszéddé.
A Szegedi Nemzeti Színházban idén mutatták be Andrew Lloyd Webber világhírű musicaljét, az Evitát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
