A színházi éved kellős közepén járunk, és egy csomó jó premier még csak most következik. Színházi ajánlónk a zord időre.
Az Átriumban márciustól látható a Frida Kahlo festő életét bemutató előadás. A legendás művésznőt Gryllus Dorka alakítja, ami elég izgalmasnak ígérkezik. A teátrum oldalán lévő ismertetőben azt írják, a színház, az élőzene, a kortárs tánc és a videóművészet hatásos elegyével idézzük meg Frida Kahlo különös sorsát és világát.
Már ősz óta megy a Vígszínházban a Bűn és bűnhődés. Raszkolnyikovot Orosz Ákos, Porfirijt Stohl András alakítja a 19. századi krimiben, melyből talán kiderül, ítélkezhetünk-e mások élete felett.
December vége óta van műsoron a Katona József Színházban Günter Grass világhírű regényéből adaptált Bádogdob. Grass 1959-ben megjelenő regénye nem véletlenül lett óriási siker a világháború utáni Németországban, hiszen pont a pár évtizeddel azelőtt torz világról ad képet.
Ha a fentiek után valami könnyedebbre vágytok: a Madách Színház február 11-én mutatja be Patrick Barlow: Ben Hur című komédiáját a RaM Colosseumban. A mű a londoni West Enden óriási sláger volt.
Februárban mutatják be Szálinger Balázs Köztársaság című darabját a Trafóban. A műről ezt írják az ismertetőjében: Szálinger Balázs „politikai krimije”ókori történetet dolgoz fel: a fiatal, huszonéves Julius Caesart közismert politikai pályafutása előtt egy alkalommal kalózok ejtik fogságba. A velük töltött idő alatt komoly leckét kap életből és hatalomelméletből, amit később hidegen izzó bosszúvággyal fizet vissza.
A debreceni Csokonaiban Závada Pál híres regényét, a Jadviga párnáját vitték színpadra. A színház oldalán így mutatják be a művet: a Jadviga párnája időtlen dialógus. Osztatní András és Palkovics Mária Jadviga házasságának letaglózó története. Két ember elhallgatásokra és távolságtartásra épülő kapcsolatának meséje, akik egy könyvecske lapjain vallanak egymásnak az elmúlt idő áthatolhatatlan falán keresztül. A lapokat végül – számos megjegyzéssel kiegészítve – egy harmadik naplóíró szerkeszti szomorú párbeszéddé.
A Szegedi Nemzeti Színházban idén mutatták be Andrew Lloyd Webber világhírű musicaljét, az Evitát.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
