A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz a tanulói teljesítmény értékelésére olyan javaslatot, amely a...
A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz a tanulói teljesítmény értékelésére olyan javaslatot, amely a feleltetést, a dolgozatírást elveti - közölte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI). Kiemelték: a sajtóban minden erre vonatkozó állítás súlyos tévedésen alapul.
Az OFI közleménye szerint a tanulói teljesítmények évközi értékelése kötelező, ez alól a szakiskolai képzés sem kivétel. A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz az értékelésre vonatkozóan olyan javaslatot, amely a feleltetést, a dolgozatírást elveti.
Mint írták, a szakiskolában a hagyományos számonkérés elmaradását tényként közlő cikkek szerzői írásuk forrásanyagaként nem a szakiskolai kerettanterv-tervezetet, hanem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársai által 2012 júniusában szervezett szakmai előadássorozatának prezentációs- és vitaanyagát használták. Ebben az anyagban az OFI arra tesz javaslatot, hogy a hagyományos értékelés során megszerezhető "jegyek" mellett - az egyéni fejlődést is figyelemmel kísérő és díjazó - fejlesztő értékelés alapján határozzák meg a szakiskolákban a tanulók eredményeit.
Az OFI arra biztatja a szakiskolák pedagógusait, hogy a diákokat a tanórák során számtalan helyzetben (és módszerrel) próbálják meg értékelni, mert a folyamatos értékelés (és a sokrétű módszertani megoldások) által a tanulók rejtett(ebb) képességei is felszínre kerülhetnek (például kommunikációs és szociális kompetenciák, team-munkában való részvétel).
A kommüniké kitért arra is, a szakiskolai kerettantervek célul tűzik ki, hogy az egyes tantárgyi tartalmak elsajátításán keresztül valósuljon meg a közösség fejlesztése, amely nemcsak a szakiskolai munka eredményességének javulást hozza magával, hanem közvetve és közvetlenül is hat(hat) a társadalmi felzárkóztatás eredményességére és társadalmi összetartozás érzésének erősödésére.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke - véleményük szerint - nem értette meg a szakiskolai közismereti program fejlesztése mögött meghúzódó pedagógiai filozófiát, amely szerint a képzés legfőbb célja a szakiskolai tanulók tanulási képességeinek fejlesztése pozitív tanári megerősítések által. Ezzel nem segítette elő és nem támogatta a szakiskolai tanulók és pedagógusok támogatására irányuló szakmai fejlesztési szándékokat - zárul a közlemény.
A Magyar Nemzet szerdán arról írt: a nyilvánosságra hozott szakiskolai kerettanterv szerint a szakmunkásképzők diákjainak a jövőben nem kellene felelniük és dolgozatot írniuk, hanem az órai munka alapján kapnának jegyeket. A lap szerint az úgynevezett fejlesztő értékelés lényege, hogy nemcsak a szigorúan vett szaktárgyi tudást, hanem a tanuló önmagához mérhető fejlődését, szorgalmát is osztályozzák.
A változtatás azt szolgálná, hogy a gyengébb képességű diákoknak legyen esélyük sikereket elérniük a tanulásban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) aznapi közleményében ártónak és dilettánsnak nevezte a javaslatot.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
