A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz a tanulói teljesítmény értékelésére olyan javaslatot, amely a...
A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz a tanulói teljesítmény értékelésére olyan javaslatot, amely a feleltetést, a dolgozatírást elveti - közölte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI). Kiemelték: a sajtóban minden erre vonatkozó állítás súlyos tévedésen alapul.
Az OFI közleménye szerint a tanulói teljesítmények évközi értékelése kötelező, ez alól a szakiskolai képzés sem kivétel. A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz az értékelésre vonatkozóan olyan javaslatot, amely a feleltetést, a dolgozatírást elveti.
Mint írták, a szakiskolában a hagyományos számonkérés elmaradását tényként közlő cikkek szerzői írásuk forrásanyagaként nem a szakiskolai kerettanterv-tervezetet, hanem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársai által 2012 júniusában szervezett szakmai előadássorozatának prezentációs- és vitaanyagát használták. Ebben az anyagban az OFI arra tesz javaslatot, hogy a hagyományos értékelés során megszerezhető "jegyek" mellett - az egyéni fejlődést is figyelemmel kísérő és díjazó - fejlesztő értékelés alapján határozzák meg a szakiskolákban a tanulók eredményeit.
Az OFI arra biztatja a szakiskolák pedagógusait, hogy a diákokat a tanórák során számtalan helyzetben (és módszerrel) próbálják meg értékelni, mert a folyamatos értékelés (és a sokrétű módszertani megoldások) által a tanulók rejtett(ebb) képességei is felszínre kerülhetnek (például kommunikációs és szociális kompetenciák, team-munkában való részvétel).
A kommüniké kitért arra is, a szakiskolai kerettantervek célul tűzik ki, hogy az egyes tantárgyi tartalmak elsajátításán keresztül valósuljon meg a közösség fejlesztése, amely nemcsak a szakiskolai munka eredményességének javulást hozza magával, hanem közvetve és közvetlenül is hat(hat) a társadalmi felzárkóztatás eredményességére és társadalmi összetartozás érzésének erősödésére.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke - véleményük szerint - nem értette meg a szakiskolai közismereti program fejlesztése mögött meghúzódó pedagógiai filozófiát, amely szerint a képzés legfőbb célja a szakiskolai tanulók tanulási képességeinek fejlesztése pozitív tanári megerősítések által. Ezzel nem segítette elő és nem támogatta a szakiskolai tanulók és pedagógusok támogatására irányuló szakmai fejlesztési szándékokat - zárul a közlemény.
A Magyar Nemzet szerdán arról írt: a nyilvánosságra hozott szakiskolai kerettanterv szerint a szakmunkásképzők diákjainak a jövőben nem kellene felelniük és dolgozatot írniuk, hanem az órai munka alapján kapnának jegyeket. A lap szerint az úgynevezett fejlesztő értékelés lényege, hogy nemcsak a szigorúan vett szaktárgyi tudást, hanem a tanuló önmagához mérhető fejlődését, szorgalmát is osztályozzák.
A változtatás azt szolgálná, hogy a gyengébb képességű diákoknak legyen esélyük sikereket elérniük a tanulásban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) aznapi közleményében ártónak és dilettánsnak nevezte a javaslatot.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
