A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz a tanulói teljesítmény értékelésére olyan javaslatot, amely a...
A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz a tanulói teljesítmény értékelésére olyan javaslatot, amely a feleltetést, a dolgozatírást elveti - közölte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI). Kiemelték: a sajtóban minden erre vonatkozó állítás súlyos tévedésen alapul.
Az OFI közleménye szerint a tanulói teljesítmények évközi értékelése kötelező, ez alól a szakiskolai képzés sem kivétel. A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz az értékelésre vonatkozóan olyan javaslatot, amely a feleltetést, a dolgozatírást elveti.
Mint írták, a szakiskolában a hagyományos számonkérés elmaradását tényként közlő cikkek szerzői írásuk forrásanyagaként nem a szakiskolai kerettanterv-tervezetet, hanem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársai által 2012 júniusában szervezett szakmai előadássorozatának prezentációs- és vitaanyagát használták. Ebben az anyagban az OFI arra tesz javaslatot, hogy a hagyományos értékelés során megszerezhető "jegyek" mellett - az egyéni fejlődést is figyelemmel kísérő és díjazó - fejlesztő értékelés alapján határozzák meg a szakiskolákban a tanulók eredményeit.
Az OFI arra biztatja a szakiskolák pedagógusait, hogy a diákokat a tanórák során számtalan helyzetben (és módszerrel) próbálják meg értékelni, mert a folyamatos értékelés (és a sokrétű módszertani megoldások) által a tanulók rejtett(ebb) képességei is felszínre kerülhetnek (például kommunikációs és szociális kompetenciák, team-munkában való részvétel).
A kommüniké kitért arra is, a szakiskolai kerettantervek célul tűzik ki, hogy az egyes tantárgyi tartalmak elsajátításán keresztül valósuljon meg a közösség fejlesztése, amely nemcsak a szakiskolai munka eredményességének javulást hozza magával, hanem közvetve és közvetlenül is hat(hat) a társadalmi felzárkóztatás eredményességére és társadalmi összetartozás érzésének erősödésére.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke - véleményük szerint - nem értette meg a szakiskolai közismereti program fejlesztése mögött meghúzódó pedagógiai filozófiát, amely szerint a képzés legfőbb célja a szakiskolai tanulók tanulási képességeinek fejlesztése pozitív tanári megerősítések által. Ezzel nem segítette elő és nem támogatta a szakiskolai tanulók és pedagógusok támogatására irányuló szakmai fejlesztési szándékokat - zárul a közlemény.
A Magyar Nemzet szerdán arról írt: a nyilvánosságra hozott szakiskolai kerettanterv szerint a szakmunkásképzők diákjainak a jövőben nem kellene felelniük és dolgozatot írniuk, hanem az órai munka alapján kapnának jegyeket. A lap szerint az úgynevezett fejlesztő értékelés lényege, hogy nemcsak a szigorúan vett szaktárgyi tudást, hanem a tanuló önmagához mérhető fejlődését, szorgalmát is osztályozzák.
A változtatás azt szolgálná, hogy a gyengébb képességű diákoknak legyen esélyük sikereket elérniük a tanulásban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) aznapi közleményében ártónak és dilettánsnak nevezte a javaslatot.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
