Meglepő, miből szerezte vagyonát a milliárdos zseni

Miből gazdagodott meg úgy igazán Steve Jobs? Utánajártunk.

  • Eduline

 

Apple

Steve Jobs igazi legenda a startupvilágban. Neki köszönhetjük egyebek mellett az iPhone-t; munkásságának hatása a mai napig érezhető. Kevesen tudják azonban, hogy halálakor 10,2 milliárd dolláros vagyonának zömét nem az Apple-ben végzett munkájával kereste.

Sokan azt gondolják, hogy az Apple-t Steve Jobs és Steve Wozniak alapította. Valójában azonban volt egy harmadik alapító is: Ronald Wayne. Wayne adta a teljes kezdőtőkét 10 százalékos tulajdonjogért cserébe, de nem véletlenül felejtődött el a neve. Tizenkét nappal az alapítás után eladta saját részét a két Steve-nek 2300 dollárért, és kiszállt az üzletből. Az esete a szerencsétlen üzletek iskolapéldája – részesedése ma körülbelül 73 milliárd dollárt érne.

Ha azonban ennyit érnek az Apple-részvények, akkor hogyan lehetséges, hogy Jobsnak "mindössze" 10,2 milliárdja volt? A válasz egyszerű: 1997-ig nem voltak részvényei, nem volt biztos benne, mennyi energiát szeretne a cégbe fektetni. Összesen körülbelül 2,2 milliárdot keresett az Apple-ből, ami persze rengeteg pénz, de a munkája jelentőségéhez képest kevésnek tűnik.

Vagyona nagy része, egészen pontosan 78 százaléka a Pixar cég eladásából származik, amelyet 2006-ban 138 millió részvényért vásárolta fel a Disney. Ez akkor 3,4 milliárdot ért, halálakor pedig már 7,4 milliárdot.

Forrás: Financial Juneteenth

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.