Meglepő, miből szerezte vagyonát a milliárdos zseni

Miből gazdagodott meg úgy igazán Steve Jobs? Utánajártunk.

  • Eduline

 

Apple

Steve Jobs igazi legenda a startupvilágban. Neki köszönhetjük egyebek mellett az iPhone-t; munkásságának hatása a mai napig érezhető. Kevesen tudják azonban, hogy halálakor 10,2 milliárd dolláros vagyonának zömét nem az Apple-ben végzett munkájával kereste.

Sokan azt gondolják, hogy az Apple-t Steve Jobs és Steve Wozniak alapította. Valójában azonban volt egy harmadik alapító is: Ronald Wayne. Wayne adta a teljes kezdőtőkét 10 százalékos tulajdonjogért cserébe, de nem véletlenül felejtődött el a neve. Tizenkét nappal az alapítás után eladta saját részét a két Steve-nek 2300 dollárért, és kiszállt az üzletből. Az esete a szerencsétlen üzletek iskolapéldája – részesedése ma körülbelül 73 milliárd dollárt érne.

Ha azonban ennyit érnek az Apple-részvények, akkor hogyan lehetséges, hogy Jobsnak "mindössze" 10,2 milliárdja volt? A válasz egyszerű: 1997-ig nem voltak részvényei, nem volt biztos benne, mennyi energiát szeretne a cégbe fektetni. Összesen körülbelül 2,2 milliárdot keresett az Apple-ből, ami persze rengeteg pénz, de a munkája jelentőségéhez képest kevésnek tűnik.

Vagyona nagy része, egészen pontosan 78 százaléka a Pixar cég eladásából származik, amelyet 2006-ban 138 millió részvényért vásárolta fel a Disney. Ez akkor 3,4 milliárdot ért, halálakor pedig már 7,4 milliárdot.

Forrás: Financial Juneteenth

 

Milliárdosok iskolái: itt tanultak az ország leggazdagabb emberei
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.