Miből gazdagodott meg úgy igazán Steve Jobs? Utánajártunk.
Steve Jobs igazi legenda a startupvilágban. Neki köszönhetjük egyebek mellett az iPhone-t; munkásságának hatása a mai napig érezhető. Kevesen tudják azonban, hogy halálakor 10,2 milliárd dolláros vagyonának zömét nem az Apple-ben végzett munkájával kereste.
Sokan azt gondolják, hogy az Apple-t Steve Jobs és Steve Wozniak alapította. Valójában azonban volt egy harmadik alapító is: Ronald Wayne. Wayne adta a teljes kezdőtőkét 10 százalékos tulajdonjogért cserébe, de nem véletlenül felejtődött el a neve. Tizenkét nappal az alapítás után eladta saját részét a két Steve-nek 2300 dollárért, és kiszállt az üzletből. Az esete a szerencsétlen üzletek iskolapéldája – részesedése ma körülbelül 73 milliárd dollárt érne.
Ha azonban ennyit érnek az Apple-részvények, akkor hogyan lehetséges, hogy Jobsnak "mindössze" 10,2 milliárdja volt? A válasz egyszerű: 1997-ig nem voltak részvényei, nem volt biztos benne, mennyi energiát szeretne a cégbe fektetni. Összesen körülbelül 2,2 milliárdot keresett az Apple-ből, ami persze rengeteg pénz, de a munkája jelentőségéhez képest kevésnek tűnik.
Vagyona nagy része, egészen pontosan 78 százaléka a Pixar cég eladásából származik, amelyet 2006-ban 138 millió részvényért vásárolta fel a Disney. Ez akkor 3,4 milliárdot ért, halálakor pedig már 7,4 milliárdot.
Forrás: Financial Juneteenth
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
