Meglepő, miből szerezte vagyonát a milliárdos zseni

Miből gazdagodott meg úgy igazán Steve Jobs? Utánajártunk.

  • Eduline

 

Apple

Steve Jobs igazi legenda a startupvilágban. Neki köszönhetjük egyebek mellett az iPhone-t; munkásságának hatása a mai napig érezhető. Kevesen tudják azonban, hogy halálakor 10,2 milliárd dolláros vagyonának zömét nem az Apple-ben végzett munkájával kereste.

Sokan azt gondolják, hogy az Apple-t Steve Jobs és Steve Wozniak alapította. Valójában azonban volt egy harmadik alapító is: Ronald Wayne. Wayne adta a teljes kezdőtőkét 10 százalékos tulajdonjogért cserébe, de nem véletlenül felejtődött el a neve. Tizenkét nappal az alapítás után eladta saját részét a két Steve-nek 2300 dollárért, és kiszállt az üzletből. Az esete a szerencsétlen üzletek iskolapéldája – részesedése ma körülbelül 73 milliárd dollárt érne.

Ha azonban ennyit érnek az Apple-részvények, akkor hogyan lehetséges, hogy Jobsnak "mindössze" 10,2 milliárdja volt? A válasz egyszerű: 1997-ig nem voltak részvényei, nem volt biztos benne, mennyi energiát szeretne a cégbe fektetni. Összesen körülbelül 2,2 milliárdot keresett az Apple-ből, ami persze rengeteg pénz, de a munkája jelentőségéhez képest kevésnek tűnik.

Vagyona nagy része, egészen pontosan 78 százaléka a Pixar cég eladásából származik, amelyet 2006-ban 138 millió részvényért vásárolta fel a Disney. Ez akkor 3,4 milliárdot ért, halálakor pedig már 7,4 milliárdot.

Forrás: Financial Juneteenth

 

Milliárdosok iskolái: itt tanultak az ország leggazdagabb emberei
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna