Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno űrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
A világűrben óránként 208 ezer kilométeres sebességgel száguldó szonda ugyan már július 4-én pályára állt az óriási gázbolygó körül, de még soha nem került annyira közel vastag felhőrétegéhez - és egyetlen más űrjármű sem - mint szombaton, közép-európai idő szerint délután 3 óra körül. A 2018 februárjáig tartó, 1,1 milliárd dolláros küldetés végéig a Juno még 35 alkalommal közelíti meg a Jupitert, de egyszer sem ennyire.
Mostanáig a Jupitert a Pioneer 11 amerikai űrszonda közelítette meg a legjobban, 1974-ben 43 ezer kilométerre merészkedve oda a bolygóhoz. A szombati "randevú" alkalmából a NASA bekapcsolta az űrszonda kameráját és nyolc mérőműszerét, gyakorlatilag ezzel vette kezdetét a Juno kutatási missziója.
"Ez az első alkalom arra, hogy közelről megfigyeljük a Naprendszer királyát és megtudjuk, hogyan is működik" - jelentette ki Scott Bolton, az űrszonda főfejlesztője, a texasi San Antonió-i Southwest Research Institute kutatója.
Csaknem öt évig tartó utazás után a Juno július 4-én kezdte meg keringését a Jupiter körül, hogy ismereteket szerezzen a Naprendszer keletkezéséről. A szonda méréseket végez a gázbolygó különböző rétegeiben, hogy megismerjük azok összetételét. A kutatók egyebek közt választ akarnak kapni a Jupiteren tomboló rendkívül erős szelek okaira és arra, hogy van-e szilárd magja a gázbolygónak.
Emellett a NASA kutatni akarja a Jupiteren látható hatalmas vörös pöttyöt is, amely nem más, mint egy évezredek óta dúló gigantikus vihar. A tudósok úgy vélik, hogy a Jupiter alakult ki elsőként a Naprendszer bolygói közül, de nem tudják, hogyan.
A szombati megközelítés volt az első alkalom arra, hogy az űrszonda fotókat készítsen a Jupiterről. A NASA várhatóan már a jövő hét végén publikálja a felvételeket, amelyeknek tudósok általi kiértékelésére azonban még sokáig kell várni.
Nagyobb a baj a Planetáriumban, mint gondolták
A hétfői esőzés komolyabb károkat okozott, mint a tavaly nyári égszakadás, jó ideig biztosan nem tervezhet senki tanulmányi kirándulást. Tetemes összegbe kerülhet a hétfői beázás miatt bezárt planetárium felújítása, egyelőre nem tudni mi lesz az épület sorsa - erről a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Budapesti Planetáriumának műszaki referense beszélt a Magyar Idők csütörtöki számában.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
