Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
NASA
A világűrben óránként 208 ezer kilométeres sebességgel száguldó szonda ugyan már július 4-én pályára állt az óriási gázbolygó körül, de még soha nem került annyira közel vastag felhőrétegéhez - és egyetlen más űrjármű sem - mint szombaton, közép-európai idő szerint délután 3 óra körül. A 2018 februárjáig tartó, 1,1 milliárd dolláros küldetés végéig a Juno még 35 alkalommal közelíti meg a Jupitert, de egyszer sem ennyire.
Mostanáig a Jupitert a Pioneer 11 amerikai űrszonda közelítette meg a legjobban, 1974-ben 43 ezer kilométerre merészkedve oda a bolygóhoz. A szombati "randevú" alkalmából a NASA bekapcsolta az űrszonda kameráját és nyolc mérőműszerét, gyakorlatilag ezzel vette kezdetét a Juno kutatási missziója.
"Ez az első alkalom arra, hogy közelről megfigyeljük a Naprendszer királyát és megtudjuk, hogyan is működik" - jelentette ki Scott Bolton, az űrszonda főfejlesztője, a texasi San Antonió-i Southwest Research Institute kutatója.
Csaknem öt évig tartó utazás után a Juno július 4-én kezdte meg keringését a Jupiter körül, hogy ismereteket szerezzen a Naprendszer keletkezéséről. A szonda méréseket végez a gázbolygó különböző rétegeiben, hogy megismerjük azok összetételét. A kutatók egyebek közt választ akarnak kapni a Jupiteren tomboló rendkívül erős szelek okaira és arra, hogy van-e szilárd magja a gázbolygónak.
NASA / ESA
Emellett a NASA kutatni akarja a Jupiteren látható hatalmas vörös pöttyöt is, amely nem más, mint egy évezredek óta dúló gigantikus vihar. A tudósok úgy vélik, hogy a Jupiter alakult ki elsőként a Naprendszer bolygói közül, de nem tudják, hogyan.
A szombati megközelítés volt az első alkalom arra, hogy az űrszonda fotókat készítsen a Jupiterről. A NASA várhatóan már a jövő hét végén publikálja a felvételeket, amelyeknek tudósok általi kiértékelésére azonban még sokáig kell várni.
Nagyobb a baj a Planetáriumban, mint gondolták
A hétfői esőzés komolyabb károkat okozott, mint a tavaly nyári égszakadás, jó ideig biztosan nem tervezhet senki tanulmányi kirándulást. Tetemes összegbe kerülhet a hétfői beázás miatt bezárt planetárium felújítása, egyelőre nem tudni mi lesz az épület sorsa - erről a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Budapesti Planetáriumának műszaki referense beszélt a Magyar Idők csütörtöki számában.
