Már tizenöt éve dolgozik a Telekomnál, korábban négy évet dolgozott Ausztráliában, illetve a banki szektorban kezdett fiatalon. Most humán erőforrás vezérigazgató-helyettes, de milyen volt elkezdeni dolgozni?

Ausztráliában igazi mélyvízben kezdtem. Az első három hónapban a kivándorlók szokásos életét éltem, mosogatással, felszolgálással, mellette kapcsolatépítéssel és folyamatos állás interjúkkal.  A nyelvet is szinte a nulláról kellett kezdenem, ugyanis nagyban különbözött az amerikai és a brit angoltól, ezért a felsőfokú nyelvvizsga sem ért sokat. A negyedik hónapra sikerült a végzettségemnek is megfelelő állást találnom egy ingatlanfejlesztő és beruházó cégnél.

Nem volt egyszerű, de rengeteg lehetőség állt előttem. A gyakornokaimnak is azt szoktam mondani, hogy számtalan típusú állásunk van, de ők és a cég közösen fogják alakítani, hogy végül milyen pozícióba kerülnek. Bejutni talán a legnehezebb, helyet találni pedig nagyon szép kihívás.

A rendszerváltást követően évekig nem nagyon voltak minták Magyarországon arra, hogy milyen egy jó gyakornoki program.

Az egykori Matávnál nagyon szigorú keretekkel indult programban 20 diákot vettünk fel kollégának féléves gyakornoki pozícióba. Ők körbejártak 5-6 területet, majd ezt követően dönthették el, hogy melyik területen szeretnének fejlődni, később újabbat választhattak további hat hónapra.

Már a kezdeti években is tízszeres volt a túljelentkezés, a vonzalmát a nagyon szigorú felvételi is csak fokozta. Utóbbinak az az oka, ha az ország legjobb cége szeretnénk lenni, akkor a legjobbakkal kell dolgoznunk. Az évenkénti felvételünket szabadabbá tettük, napjainkban már folyamatos érkeznek a munkatársak. Gyakornoki helyeket is ugyanúgy hirdetünk, mint egy rendes állást, de a követelmények továbbra is magasak.

Megfordulóban van a régi rendszer: napjainkban már a munkáltatók keresik a legjobbakat a munkaerőpiacon. Ehhez vonzó ajánlatot kell tenni, ez a Telekom esetében mit jelent a gyakornokok számra?

Kutatjuk az Y-generáció elvárásait, mikor egy jelölttel beszélgetünk, akkor mindig megkérdezzük az övéit is. Nem a gyakornoki bérek a prioritás számukra, hanem olyan tapasztalat útján megszerezhető tudásra vágynak az egyetem után, amivel valóban az életbe, a munka világába lépnek. Nem fénymásolásra vagy kávéfőzésre vágynak - mi nem is ezt nyújtjuk számukra -, hanem igazi projektekben vehetnek részt. Amit nyújtunk, az viszont nem egy startupos környezet, nálunk nemzetközi nagyvállalati tapasztalatra tehetnek szert.

Egy közösség részévé is válnak, ahol az innováció mindennapos. Nálunk a legmodernebb eszközökkel dolgozhatnak, hiszen mi nem csak értékesítjük ezeket, hanem a munkánkban használjuk is.

Imádnak távmunkában dolgozni, amit biztosítunk - ez egyébként lehetőség a teljes állású dolgozóknak is. Emellett teszteljük az új munkavégzésre alkalmas tereket, hogy egy kellemesebb környezetben dolgozhassanak, az új székházunkban kialakításában erre is figyelmet fordítunk.

A magyar valóság megnehezíti, hogy valaki a tanulmányai mellett dolgozzon, azonban gyakorlat nélkül elhelyezkedni is nehéz. A pályakezdők számára elérhető pozícióknál is akár több éves tapasztalatot várnak a cégek. Mennyi időt vállalnak általában gyakornokként a fiatalok, valamint anyagilag hogyan jöhetnek ki a Telekomnál?

Átlagosan 2-3 évet maradnak nálunk a gyakornokok, tehát sokan hosszabbítnak. Van egy karrierlépcsőnk, külön fizetési sávokat hoztunk létre azon gyakornokok számára, akiknek több tapasztalata van.

Valaki viszont tényleg csak azért marad egy évet, hogy tapasztalatot szerezzen, és egyfajta ugródeszkának használ minket: máshol akár évekbe telhet, mire hasonló tudásra tesz szert, mint nálunk egy év alatt. A startupoknál viszont már lehet, hogy nagyobb a fejlődési potenciál, de az ő esetükben a kockázat, hogy 10-ből 9 vállalkozás nem marad meg a piacon.

Filmekben sokszor látott jelenetek, mikor a gyakornokok állandóan gürcölnek a munkával, közben a tanulmányaikkal is haladniuk kell, valamint a szociális életüket is élni szeretnék. Mennyire tud elszakadni egy gyakornok a munkától, mennyi a szabadideje?

Ebben is rugalmasak vagyunk. Azt szeretjük, ha valaki legalább 20 órát tud dolgozni egy héten, mert így igazi feladatokat kaphat, de a legtöbb területen ez megállapodás kérdése. Én sem tudom, hogy a gyakornokom pontosan mikor dolgozik, csak a feladata érdekes, hogy azt elvégezte-e határidőre. A mentorok ellenőrzik, hogy a megbeszélt munkaórák reálisan teljesültek-e, és a fizetésüket is így kapják.

A Telekom kiket keres?

Olyanokat, akik magabiztosak, egyben nagyon nyitottak és több terület is érdekli őket. Ebből fakad, hogy képesek legyenek megbirkózni a munkával járó komplexitással, a cég változásához való alkalmazkodással.

Hogyan dolgoznak együtt a gyakornokok, miközben később ugyanazért a pozícióért is küzdhetnek?

Nem érzékelek versenyt egyáltalán. Akik a tapasztalatért jönnek, ők búcsúznak a program végén, akik maradnának, számukra általában mindig találunk munkalehetőséget. Nem biztos, hogy azonnal: volt, akit szűk egy évvel a program után kerestünk meg, mert akkor találtunk megfelelő pozíciót. Ez annak is betudható, hogy magas a beválási szint.

Ők egy külön közössége alkotnak, eseményeket szerveznek maguknak, nekünk csak a kezdeteknél kell ”anyáskodni”.

Az idősebb kollégák, akik több évtizede a vállalatnál dolgoznak, ők mennyire közvetlenek a fiatal gyakornokokkal, mennyire vannak alárendelő viszonyban?

Mentorpárok alakulnak a program során, ahol nem érzékelünk generációs különbséget. Pont a közelmúltban történt, hogy egy korábbi gyakornokunk elhelyezkedett nálunk, és egyből kapott egy új gyakornokot, akit mentorálhat, egyúttal a korábbi mentorával együtt dolgozhat.

Közel ezer fiatal dolgozik a Telekomnál ebből nagyjából 500 gyakornok, a többiek pedig a programot követően felvettek. Sikerült elérni azt is, hogy fiatalodjon a cég, ami a negyvenes átlagéletkorral egyébként sem magas.

Fordítottan is működik program, amikor a fiatalok mentorálják az idősebbeket, hogy miként kell például okoseszközöket vagy szoftvereket használni, egymást fejlesztik a kollégák.

Milyen követelménynek kell megfeleljenek azok, akik szeretnének maradni a cégnél?

Az attitűd a legfőbb. Egy mondás szerint a tudásukért vesszük fel és a magatartásuk miatt küldjük el őket. Ezt kommunikáljuk is a kampányainkban, hogy hozza mindenki magával a személyiségét, mert nem csak egy vállalat vagyunk, szeretjük a színes csapatokat. Jó pont, ha valaki kezdeményez és nem arra vár, hogy mondjanak neki valamit.

Az általános képességekkel érdemes kitűnni, ezt kiegészítve az adott vállalati funkcióhoz társítható viselkedéssel, például másra van szüksége egy sales munkatársnak, mint egy számvitelesnek.

A másik oldalt is nézve, melyek a rossz pontok?

A szerénytelenség, aki azt gondolja, hogy 2-3 év után neki akár igazgatóvá kell válnia - ez nem ritka sajnos. Hasonló a türelmetlenség, aki nem azt látja, hogy mennyit fejlődött, hanem azt, hogy véleménye szerint már előrébb kellett volna jutnia. A rosszul kitűzött célok megtévesztőek, mert lehet, hogy egy évvel később előrébb jutott volna, de ez nem illett abba, amit magának megtervezett. Ez abszolút kudarcot szokott jelenteni.

Azt tanácsolom, hogy kevesebbet tervezzenek, mert az élet úgyis hozza a lehetőségeket. Csak azt kell felismerni, hogy az adott lehetőség jó-e neki.

Milyen arányban maradnak a cégnél?

Közel a gyakornokok fele marad nálunk, ebből tizenöt százalék, akik igazán hosszú távon.

Sokaknak megérheti akár egy év után is elmenni vagy külföldre váltani? Azért a Telekom nem egy rossz referencia.

A főnököm is úgy szokott kicsit keserédesen fogalmazni, hogy ez Magyarország egyik legnagyobb egyeteme, mert az életre képezzük a fiatalokat. Én egy dobbantónak látom, egyúttal egy kölcsönös lehetőségnek, ugyanis bizonyos állásokra megéri akár 2-3 évre is behozni egy kollégát, ahol nem nagy baj, ha váltanak. A technológia és a lehetőségek is változnak, így lehet egy békés együttműködést találni. Emellett a nemzetközi karrier lehetősége nálunk is elérhető, ha kisebb számban is.

Milyen tudással kell kiegészíteni az egyetemről frissen érkezetteket?

Nagyon jó teoretikus tudást ad egy intézmény, de elég csak a műszaki kollégákra gondolni: Melyik egyetem van felkészülve arra, hogy egy 4G-t teszteljen, vagy a legújabb set-top boxok működéséről adjon át tudást? Egy cég mindig élen kell járjon a piaci verseny miatt, egy egyetem kevésbé. Ezért működünk együtt a Győri Műszaki Főiskolával, a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Corvinusszal és a Szent Istvan Egyetemmel, hogy picit közelebb tudjuk őket hozni a színvonalhoz..

Az egyetemnek a tudást kell adnia, mi azt mutatjuk meg, hogy hogyan használja azt. A gyakornoki program ilyen hidat épít. Például könnyebben írnak a gyakornokok szakdolgozatot, mert van valós példájuk, nem kell keresgélniük szakirodalomban, hanem igazi problémákról írhatnak.

Volt olyan, hogy egy gyakornok hozott valami újat egy területnek?

Egy kommunikációt végzett lány példáját tudom felhozni, aki gyakornokként egyedül vitte a munkáltatói márka építését, minimális segítséggel. A felépített kampánya három évig sikeresen futott, el is vitték sajnos tőlünk öt év után. De számtalan példánk van, a gyakornokok sokszor szárnyakat kapnak.