Rosszul járhatnak a doktoranduszok: előrehozták a pályázati határidőt

Váratlanul egy héttel korábbra hozta a doktoriskolások egyik legfontosabb ösztöndíjának leadási határidejét a...

  • Eduline
MTI / Vajda János

Váratlanul egy héttel korábbra hozta a doktoriskolások egyik legfontosabb ösztöndíjának leadási határidejét a Közigzgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH), július 31. helyett július 26-án kell leadni a pályázatokat az uniós finanszírozású Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjra - írja a 444.hu.

"A váratlan határidőmódosítással a váratlanságon túl az is gond, hogy nem kaptunk semmiféle hivatalos értesítést" - panaszkodott a lapnak több érintett. Márpedig egy ilyen pályázat leadását nem lehet néhány nap alatt elintézni, miközben nagyon fontos szerepe lehet a doktori képzés megtámogatásában. A nyertesek havi 150 ezer forintos ösztöndíjat kapnak, ami - tekintve, hogy a doktori képzést sokan önköltséges formában végzik - nagyban megkönnyítheti az életüket.

A pályázat Pest megyén kívül az összes vidéki nagyvárosi egyetemet érinti. A diákok ismeretségi körükben adják tovább az információt, amiről csupán egy hír árulkodik a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján. A határidő módosításának indokaként azt írták, hogy az “a nagyszámú pályázat miatt módosult”. A változtatásról a 444.hu-nak nyilatkozó egyetemi alkalmazottak sem kaptak hivatalos tájékoztatást.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.