Nyolcvanegy évesen fejezte be a középiskola alsó tagozatát egy japán nő kedden, akinek még a II.
Nyolcvanegy évesen fejezte be a középiskola alsó tagozatát egy japán nő kedden, akinek még a II. világháború alatt kellett megszakítania tanulmányait. Kenmoku Ricuko elmondta, hogy gyerekként szeretett iskolába járni és erős volt a tudás iránti szomja, ezért is tért vissza az iskolapadba nyugdíjasként.
Az 1931-ben született nő a II. világháború éveiben kezdte meg az iskolát, amikor a japán diákoknak az órák látogatása helyett a mezőgazdasági munkákban kellett segédkezniük a háborús gépezet élelmezése érdekében. A háborút követő nehéz időszakban Kenmoku már nem tudott visszatérni az iskolapadba, mivel családjának kellett segítenie életük újraépítésében, később pedig megházasodott és három gyermeke nevelésével foglalatoskodott a tanulás helyett.
A nő egy esti iskolában fejezte be tanulmányait. Ezeket az intézményeket a japán kormány annak idején direkt abból a célból hozta létre, hogy a világháború miatt az oktatásból kimaradt diákok pótolhassák tanulmányaikat.
A nő tervei szerint a következő tanévtől egy tokiói középiskolában fogja folytatni középszintű tanulmányait - Japánban a középiskola két három-három éves tagozatból áll -, elsősorban angolból és matematikából szeretne javulást elérni.
Kenmoku a Jomiuri Simbun napilapnak azt mondta: az iskolapadba való visszatéréstől újra fiatalnak érezhette magát, még ha az fizikailag nehéz is volt számára. Tanulmányainak befejezése napján érzett boldogságában pedig szerepet játszott az is, hogy egyik 15 éves unokája is vele egy napon végezte el a középiskola alsó tagozatát.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
