Rekorder: 81 évesen fejezte be a középiskola alsó tagozatát

Nyolcvanegy évesen fejezte be a középiskola alsó tagozatát egy japán nő kedden, akinek még a II.

  • MTI

Nyolcvanegy évesen fejezte be a középiskola alsó tagozatát egy japán nő kedden, akinek még a II. világháború alatt kellett megszakítania tanulmányait. Kenmoku Ricuko elmondta, hogy gyerekként szeretett iskolába járni és erős volt a tudás iránti szomja, ezért is tért vissza az iskolapadba nyugdíjasként.

Az 1931-ben született nő a II. világháború éveiben kezdte meg az iskolát, amikor a japán diákoknak az órák látogatása helyett a mezőgazdasági munkákban kellett segédkezniük a háborús gépezet élelmezése érdekében. A háborút követő nehéz időszakban Kenmoku már nem tudott visszatérni az iskolapadba, mivel családjának kellett segítenie életük újraépítésében, később pedig megházasodott és három gyermeke nevelésével foglalatoskodott a tanulás helyett.

A nő egy esti iskolában fejezte be tanulmányait. Ezeket az intézményeket a japán kormány annak idején direkt abból a célból hozta létre, hogy a világháború miatt az oktatásból kimaradt diákok pótolhassák tanulmányaikat. 

A nő tervei szerint a következő tanévtől egy tokiói középiskolában fogja folytatni középszintű tanulmányait - Japánban a középiskola két három-három éves tagozatból áll -, elsősorban angolból és matematikából szeretne javulást elérni. 

Kenmoku a Jomiuri Simbun napilapnak azt mondta: az iskolapadba való visszatéréstől újra fiatalnak érezhette magát, még ha az fizikailag nehéz is volt számára. Tanulmányainak befejezése napján érzett boldogságában pedig szerepet játszott az is, hogy egyik 15 éves unokája is vele egy napon végezte el a középiskola alsó tagozatát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.