Nyolcvanegy évesen fejezte be a középiskola alsó tagozatát egy japán nő kedden, akinek még a II.
Nyolcvanegy évesen fejezte be a középiskola alsó tagozatát egy japán nő kedden, akinek még a II. világháború alatt kellett megszakítania tanulmányait. Kenmoku Ricuko elmondta, hogy gyerekként szeretett iskolába járni és erős volt a tudás iránti szomja, ezért is tért vissza az iskolapadba nyugdíjasként.
Az 1931-ben született nő a II. világháború éveiben kezdte meg az iskolát, amikor a japán diákoknak az órák látogatása helyett a mezőgazdasági munkákban kellett segédkezniük a háborús gépezet élelmezése érdekében. A háborút követő nehéz időszakban Kenmoku már nem tudott visszatérni az iskolapadba, mivel családjának kellett segítenie életük újraépítésében, később pedig megházasodott és három gyermeke nevelésével foglalatoskodott a tanulás helyett.
A nő egy esti iskolában fejezte be tanulmányait. Ezeket az intézményeket a japán kormány annak idején direkt abból a célból hozta létre, hogy a világháború miatt az oktatásból kimaradt diákok pótolhassák tanulmányaikat.
A nő tervei szerint a következő tanévtől egy tokiói középiskolában fogja folytatni középszintű tanulmányait - Japánban a középiskola két három-három éves tagozatból áll -, elsősorban angolból és matematikából szeretne javulást elérni.
Kenmoku a Jomiuri Simbun napilapnak azt mondta: az iskolapadba való visszatéréstől újra fiatalnak érezhette magát, még ha az fizikailag nehéz is volt számára. Tanulmányainak befejezése napján érzett boldogságában pedig szerepet játszott az is, hogy egyik 15 éves unokája is vele egy napon végezte el a középiskola alsó tagozatát.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
