Pszichés zavarokkal küzdenek a karrierista fiatalok?

Huszonéves, ambiciózus diákok fordulnak a leggyakrabban pszichológushoz Lengyelországban, mert a karrierért saját...

  • MTI
Huszonéves, ambiciózus diákok fordulnak a leggyakrabban pszichológushoz Lengyelországban, mert a karrierért saját igényeiket és társadalmi kapcsolataikat is feláldozzák - ismertette pénteken egy egyetemi pszichiátriai központ felmérését a Rzeczpospolita című napilap.

Az egyik legnépszerűbb varsói magán felsőoktatási intézmény, a társadalompszichológiai főiskola (SWPS) kutatóközpontja a 2007-2009 és 2009-2011 között kezelt 500 páciens kórlapját hasonlította össze. A felmérésből kiderült, hogy a kezelésre jelentkezők 60 százaléka depressziós. Az adatok szerint a páciensek átlag életkora 26 év, de több mint felük még fiatalabb.

Szakértők szerint Lengyelországban azért csökken a pszichológushoz fordulók életkora, mert a fiatalok képtelenek lépést tartani a gyors élettempóval, míg a magas elvárások és a karrier utáni hajsza kikészítik őket.

Az elemzők azt sem zárják ki, hogy a fiatal páciensek száma azért nőtt, mert maguk is felismerik, hogy szakértő segítségére van szükségük. A pszichológiai kezelés pedig már nem tabu, és nem bélyegzi meg az embert.

Maja Filipiak, a központ kutatója azt mondta a lapnak, hogy a leggyakrabban a 22 évesek kérnek tanácsot. Hangsúlyozta, hogy hatalmas követelményeknek kell eleget tenniük, mert ekkor diplomáznak. Nem ritkán továbbképzésben is részt vesznek, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac követelményeinek. A pszichológus szerint túl sokat vállalnak, megfeledkeznek magukról, de ennek ellenére gyakran nincs esélyük jó állásra.

Szakértők szerint a pszichés zavarokkal küszködő fiatalok nagy része az 1990-es évek elején sikeres vállalkozókká vált szülők gyermeke. Gyermekkori tapasztalatuk pedig azt bizonyítja, hogy a karrier a legfontosabb.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.